Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

8. Erdősi Ferenc: Somogy megye építőanyag-iparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig

S. ábra. A Délkelet-Dunántúl homokbányászata az 1967-7$ évek átlagában. Bcrzencén a Március 15. Mg. Tsz-nek a községtől D-re 2,5 km-re fekvő, mintegy 80x120 m kiterjedésű bányájában a felszín alatt átlag 2 m mélyen levő talajvízszint alatt is folyt a fejtés az 1960-as években vedres kotrógéppel. Az árokszerű fejtések egymástól eredeti térszín részletekkel különülnek el. Bár a fedő csak 0,6-0,2 m vastag, a durva kifejlődésű (max. 100 mm átmérőjű), a felső szintben pedig erősen iszapos-agyagos kifejlődésű rétegösszletből fejtett kavicsot időnként a 2,5 km-es földúton csak útépítéshez szállítják. (1972-ben 20 000 m-1 mennyiségben.) A község határában földtani kutatások még több mint 13 millió m

3 kavicsot tártak fel. Somogyudvarhely község határában három bánya található. A Március 15. Mg. Tsz-é a vasútállomástól É-ra kb. 1 km-re, a vasút és a Dombó csatorna között fekszik, 1 km-es földúton közelíthető meg. A fedő 1 m vastagságban borítja a vastag kavicsréteget, de azt jelenleg csak 2 m vastagságban termelik ki a felszín alatt átlagosan 1,6 m mélységben megjelenő talajvíz miatt. A tsz másik bányája a községtől Ny-ra 1,5 km-re fekszik. Földtani készlete i 768 000 m^, ezt egészíti ki még az 540 000 m

3 nagyságú reménybeli készlet. E bánya 1967 óta gépi művelésre tért át. A harmadik bánya, amely a vasútállomástól D-re mindössze 300 m-re fekszik a Somogy megyei Tanács Magas- és Mélyépítő V. tulajdonában van. A helyenként 25 méter vastagságot is elérő kavicsot 0,8-1,5 m vastag meddő fedi, és a 2,5 m mélyen levő talajvízszint alatti anyagot is kitermelik az autóra szerelt mobil kotrógéppel. 1968 májusában indult meg a