Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

8. Erdősi Ferenc: Somogy megye építőanyag-iparának fejlődése és szerkezeti átalakulása a XIX. század végétől napjainkig

Terület Bankettán Fedett színben Szombathely Somogy megyei átlag Ebből: Zselic (Bőszénfa) Balaton mente (Kőröshegy) Baranya megyei átlag Szolnok megyei átlag 4,0— 6,5 6,5— 9,0 4.0— 6, 6,5—11,0 6,5—10,0 6,5—11,0 ,5 4,0—6,0 5,0—8.5 4,0—6,5 5,0—9,5 5,5—8,5 5,5—9,5 A különböző éghajlati elemek komplex vizsgálatának eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy Somogy m. a téglagyártáshoz az országos átlaghoz képest a közepesnél valamivel jobb éghajlati adottságnak örvend. Legkedvezőbb helyzetben az enyhe telű és egyúttal nem túl esős Kapos-völgyi, (kaposmérői, kaposvári) Balaton menti (szentgyörgyhegyi, kőröshegyi) gyárak vannak. E kérdés vizsgálatánál nem szándékunk részletes regionális ipartörténeti szintézist adni, a helyhiányon kívül már csak azért sem, mert az annak kimunkálásához szükséges megfelelő részletességű hiteles adatokkal minden építőanyagipari ágazatból nem rendelkezünk. A téma egyenletlen, részaránytalan feldolgozása pedig helytelen következtetésekre vezethet. a) Az iparág súlya Somogy iparában Statisztikai adatok tükrében Somogyban téglagyártás már a XIX. sz. végétől viszonylag fejlett volt. Azonban a viszonylagos jelzőt nagyon ki kell hangsúlyozni, hiszen csak a megye általában fejletlen iparához mérten volt súlya a téglaiparnak. Mint szélsőséges agrárterületen, Somogyban is egyoldalú volt az iparstruktúra, - a malmok, szeszfőzdék és téglaégetők testesítették meg a „gyáripart". Somogy megye jelenlegi téglagyárai a kőröshegyi kivételével a felszabadulás előtti telephelyen (vagy annak közelében) működnek. E telephelyi folytonosság miatt elsősorban arra a kérdésre igyekszünk választ adni, hogy miként hatottak az egyes telepítő tényezők gazdasági fejlődésünk különböző periódusaiban a téglaipar területi szerkezetének kialakulására. Téglaiparunk fejlődését a vizsgált területen a következő tényezők határozzák meg: - az adott gazdaságtörténeti időszak építkezéseinek méretei határozták meg az építőanyag-termelés méreteit; - a termelt ill. felhasznált építőanyagokból a tégla részesedési arányának alakulása az egyes területeken, az általános gazdasági fejlettségen kívül részben a földtani adottságok, részben az építési tradíciók különbözőségére vezethető vissza. //. AZ ÉPÍTŐANYAG-IPAR KIALAKULÁSA A KAPITALIZMUSBAN ÊS ERŐTELJES FEJLŐDÉSE A FELSZABADULÁS UTÁN i. Téglaipar