Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)

7. Tóth Tibor: A nagyüzemi szerkezet és szemléletmód kialakulásának kérdései a mernyei uradalomban

másrészt pedig az élőmunka-ellátottság fokozatos szűkülése

42 még ezen túl is állandóan sürgette az eszközpark gyarapítását. Ha kiemeljük a 10 évenként kiszámított átlagos növekedési együtthatókat és a struktúraváltozások erősségét jelző indexeket, még sajátosabb eltéréseket találunk. TelükértekÉpületHoltleltárÁllatSzerkezeti változánövelés beruházás növelés vétel sok erősség indexe 1877/87. 1,20 1,60 2,10 1,64 + 5,00 1887 97. 0,78 0,09 1,15 0,33 + 13,33 1897/07. 1,26 16,29 3,09 6,44 + 253,02 Az egyes tőkefajták növekményét jelző hányadosok közös vonása, hogy nagyjából ugyanazt az ereszkedő, majd emelkedő szakaszra tagolható mozgást mutatják, amint azt a tőkeváltozások erősségi indexeinek a szemügyre vételekor is tapasztalhattuk. Mindemellett láthatóak bizonyos intenzitásbeli eltérések is. A hullámmozgás hasonlóságára az a kézenfekvőnek látszó tény azonban korántsem elegendő magyarázat, hogy a tőkenövekmények mennyisége határozza meg a tőkék szerkezeti alakulását. Emögött ugyanis egy másik mozzanat szerepét is látnunk kell, a 70-es évek üzemfejlesztési vitáiban végül is győztesen maradó központi fejlesztés koncepcióját. Arról van ugyanis szó, hogy az uradalom általános elmaradottsága, és - ami ebből következett - az általános fejlesztés kényszere azt eredményezte, hogy az egyes tőkefajták növelésére fordított összegeknek az összes beruházáshoz viszonyított aránya nagyjából megegyezett a termelési tényezők struktúrája egyes részelemeinek az arányával. Nem kétséges, hogy ez az igazodás bizonyos szubjektív elemektől is meghatározott volt, de a fentiek ismeretében a fejlesztés adott sorrendjét meghatározó objektív kényszerítő körülmények hatása is elvitathatatlan. Arra gondolunk elsősorban, hogy pl. a felvetett első és harmadik évtized épületberuházásainak az üteme meghaladta az 1:10 arányt. A tőkék és a növekmények közti viszonylagos harmónia eredménye végül is az a tőkestruktúrák egész változásától eltérő jelenség lett, amit a növekmények változásának erősségi indexei mutatnak. A három szám ugyan'is hallatlanul nagyarányú szerkezeti eltolódásokra utal, egyszersmind jelzi a beruházási tevékenység egyre nagyobb gyorsulását is. Lényeges azonban a számunkra, hogy e gyorsuló tevékenység tartalmát elsősorban az egyébként is nagy eszközöket lekötő épülettőke növelése jelentette. A tőkenövekmények alakulását szemléltető táblázatunkban a fentieken túl külön is figyelmet érdemel az, hogy a hullámmozgás mélypontja az 1887-1897 közti időszakra esett. Történeti irodalmunkból meglehetősen közismert jelenség az a gabonabessz, amely a 70-es évek második felétől kezdve évtizedekre meghatározta az európai gabonagazdaság és benne a magyar mezőgazdaság egészének a sorsát is.

43 Az értékesítési zavarok fő okai ismeretesen a nagyon alacsony ráfordításokkal termelt orosz és tengerentúli gabonák európai megjelenése, ill. az ezek által indikált alacsony árak voltak. Az üzemi szintű vizsgálatok még kézenfekvőbbé teszik ezeket az általánosan ismert és elismert okokat, de felhívják a figyelmet néhány olyan összetevőre is, amelyek számbavétele a képet több ponton még teljesebbé teszik. Önmagukban a 70-es években elkezdődött funkciózavarok a legvilágosabban látó kortársak egyike-másika számára előreláthatóak voltak.

44 Már a 70-es