Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 6. (Kaposvár, 1975)
7. Tóth Tibor: A nagyüzemi szerkezet és szemléletmód kialakulásának kérdései a mernyei uradalomban
I.táblázat alaptőke üzemtőkék teleképület összes elevenholtösszes forgóö. üzem érték leltár leltár állótőke tőke tőke 1877 100 100 100 100 100 100 100 100 1878 100 117,87 100,53 104,04 90,15 101,78 79,76 95,88 1879 115,02 136,93 115,68 96.67 94,12 96,25 92,75 95,30 1880 119,29 152,81 120,30 99,42 86,34 97,13 124,41 104,42 1881 119,36 186,77 121,39 102,17 71,96 97,26 110,40 100,76 1882 115,14 222,32 118,37 93,09 69,74 89,29 110,86 95,05 188,3 115,14 262,62 119.59 98,08 69,59 93,45 147,07 107,79 1884 115,85 339,13 122,58 102,60 85,11 99,81 129,43 107,73 1885 117,98 361,59 125,33 106,57 81,79 102,55 138,73 112,22 1886 117,98 370.61 125,60 111,18 80,03 106,11 133,81 113,51 1887 117,98 375,14 125,74 112,59 99,49 110,50 112,16 110,90 1888 117,98 390,40 126,20 113,65 103,56 112,01 151,87 122,67 1890 117,98 473,60 128,71 116,67 113,13 116,10 151,87 125,66 1891 120,34 490,73 131,50 119,73 117,14 119,30 151,40 127,88 1893 151,65 524,43 162,89 119,34 111,23 118,02 143,13 124,73 1895 151,65 482,49 161,63 116,90 107,68 117,66 258,26 155,28 1896 151,65 495,84 162,03 116,90 96,04 113,51 159,06 125,69 1897 150,20 451,20 159,27 112,91 119,54 113,99 167,04 128,17 1898 150,20 449,02 159,21 114,92 116,37 115,16 172,26 130,42 1899 145,17 534,01 156,89 120,19 139,03 123,25 173,63 136,72 1900 146,32 556,60 158,20 124,13 143,63 127,30 174,48 139,93 1802 146,56 527,33 157,54 134,29 135,69 134,46 175,73 145,55 1903 146,65 547,23 158.23 141,25 136,82 140,53 218,15 161,30 1904 148,43 531,86 159,49 140,78 126,80 138,51 268,85 173,40 1905 149,11 546,49 160,59 136,73 121,35 134,24 232,73 160,60 1906 148,92 575,88 161,29 126,93 121,45 126,04 245,09 157,91 1907 148,83 578,39 161,25 138,71 227,86 153,19 317,50 195,59 1908 150,31 669,42 165,46 140,96 235,50 155,83 328,76 202,13 1914 149,38 842,45 169,77 131,67 345,68 166,44 633,15 291,38 Láthatóan a két alapfaktor; az alaptőke és az üzemtőke lényegesen eltérő módon fejlődött, az intenzitást tekintve, tekintélyes volt a köztük mutatkozó diszkrepancia. Ez önmagában véve pozitív jelenség is lehetett, hiszen nem kevesebbre utal, mint arra, hogy a felmért négy évtized alatt viszonylag csökkent az önmagában hatástalan összetevő, az alaptőke súlya, vagy ami ezzel függött össze, a termelői apparátus - az igavonó- és a tenyészállomány, a termelőeszközök, a felhasznált munkabérek, az egy gazdasági év alatt legalább egyszer haszonnal megtérülő befektetések (állathizlalás, mezei zöldleltár, stb.) - szerepe nőtt. Az egyes tőkék egymásközti kapcsolatait még mindig nem vizsgálva, azonban azt is kideríthetjük, hogy ez a kedvezőnek látszó fejlesztési arány 10 mégis csak súlyosan torzult volt, hiszen az üzemtőkék viszonylag nagyarányú növekedését csak az egyik összetevő, a munkabért is magába foglaló forgótőke növelése hozta létre, ill. a viszonylag lassabban gyarapodó alaptőke fejlődésében tapasztalt mértéket is csak az épületingatlanok értékének szinte értelmezhetetlenül nagy arányú növekedése határozta meg. Sietve kell kijelentenünk, hogy az uradalom épületellátottsága a 70-es években ugyan rendkívül sok kívánni valót hagyott maga után, de arról nem lehetett szó, hogy a fejlesztés a nullpontról indult volna. 11
