Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Andrássy Antal: Somogy a császári megszállás alatt (1849. január-április)
A megbízható császári hivatalnoki kar továbbra is mindent elkövetett a lappangó elégedetlenség elfojtására. A „nyugtalanságot keltőket, az agitátorokat, a hazug, a lelkeket megrendítő hírek terjesztőit" a császárhű horvát katonákkal letartóztatta. A „nyugalmat" csak úgy lehet fenntartani, ha a rebellisek felé hajló Somogyban: minden 2-3 helységben katonaság állomásozik. Burits a fegyverek beszedéséből később sem engedett. Egyrészt azért nem, mivel a magyar közép- és kisnemesség tekintélyes része a forradalmárokkal értett egyet, másrészt pedig a fegyverekre is szüksége volt. így azután márciusban, s áprilisban Somogyból, mintegy harminc kocsival, a beszolgáltatott fegyvereket Horvátországba szállítatta. 33 A császári katonaság a hivatali és helyi informátorok segítségével járásonként nagyarányú fegyverkutatást végzett. Főleg a Marcali járás és a Balaton környéki falvakban kutattak a fegyverek után. Az itt lakók 1848 őszén, a Jellasics-féle átvonuló utóvéd és élclemszállító szétverésével és lefegyverzésével többszáz fegyverhez jutottak. 1849 márciusában a nagyszakácsi közbirtokosoktól, kisnemesektől az alig másfél száz házból 58 fegyvert vittek el, mintegy 1000 forint értéknyi összegben. 3 ' 1 Czindery pesti szállásán, a március 4-i jelentés és kérelem után Windischgrätznek újabb javaslatot készített. Meglepő az az aktivitás, amely a közel hatvanéves Czinderyt vezérelte. Tervezete a Habsburg-házhoz lojális, ellenforradalmi földbirtokosok készülő terrorját és bosszúhadjáratát engedi sejtetni. A tervezetből felismerhető a magyar uralkodó osztály forradalomtól való félelme, az osztálykiváltságok védelme és a besúgóhálózat kiépítésérc való törekvés. Czindery a császári katonai sikerektől megittasulva március 5-én vázolta a forradalom utáni tennivalókat. A konkrét somogyi helyzetből kiindulva tette meg a javaslatait a pandúrok átszervezésére. A megyében 120 pandúr volt 5 őrmesterrel, akiknek számát 5 5 közlegényre, 5 őrvezetőre és 5 káplárra szeretné lecsökkenteni, akiket ezután magasabb zsold mellett alkalmaznának, mivel anynyira rosszul fizették őket, hogy csak olyan személyek vállalkoztak e feladatra, akik másutt nem jutottak keresethez. „Ezért náluk mindenféle erkölcsi hibát találunk és még örülni lehet, ha ők maguk nem lopnak." 35 A rendelkezésre álló pandúrokból, a csökkentett létszámban kialakított mozgó csendőrség: a gonosztevők és az „izgatók folytonos kutatására és elfogására szolgálna". Ezzel a nyomozásoknál jelentős időmegtakarítást érhetnének el. Állandó katonai gyakorlásban és szigorú fegyelemben tartanák őket, akik kerületenként (járásonként) a szolgabírói rangban lévő ún. biztonsági megbízottnak lennének alárendelve. A pandúrok fő foglalkozását a bűnüldözésben látta, akiket azonban karhatalmi kiszállásokra is fel lehet használni. „Kívánatos volna, ha erre a célra az ezredekből a legjobban minősített katonákat 4 vagy 6 évi szolgálat után leadnák, ahogy az egykor a bécsi rendőrségnél szokásos volt." Somogyban a Czindery-féle tervezet - csökkentett csendőrlétszáma szerint - járásonként 1 káplár, 1 őrvezető és Ii közlegény szolgálna. Minden járásban 2 osztag 6-6 emberrel, akik úgy járőröznének, hogy nem tartózkodnak 24 óráig egy helységben. „A járőrvezetőnek minden helységben be kell írni a nevét a jelenléti könyvbe, ahol keresztül halad. Ha bűntettről hallanak, akkor a tetteseket haladéktalanul üldözniük kell, amíg elfogják vagy nyomukat vesztik." 3( '
