Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

az erődítmények lerombolását (1547: 25. tc. és 1548: 47. tc.), de a szerzetesi élet csak az 1560-as években állt helyre. - Sörös, PRT XII/B 181-182. Gombaszöget Bebek György alakíttatta várrá 1555-ben, kiűzve a szerzeteseket. Halála után Schwendi Lázár leromboltatta (1566-ban, vagy 1567-ben). - Kisbán Emil: A magyar pálosrend története. Bp. 1938. 182. ill. Telgárti Lipót: A pálosok gombaszegi zárdája, Magyar Sión. 1869. 745-746. 1556- ban alakíttatta át várrá a szerencsi bencés rendházat Némethy Ferenc tokaji kapitány. - Soós Elemér: A szerencsi vár története, hadi és műleírása. Bp. 1917. 8-9. 1557- ben Thelekessy Imre foglalta el Perényi Ferenctől Nagyszöllős várrá alakított kolostorát. - Komáromy András: Thelekessy Imre HK 1889. 652-653. Nagyszöllős után néhány napos ostrommal bevették Leleszt is. - Uo. 658. Erdélyben 1562-ben János Zsigmond parancsára, a székelyek fékentartására megerődítették az udvarhelyi kolostort. Történetét összefoglalta, leírja, alaprajzát közli Orbán Balázs: A Székelyföld leírása . . . I. k. Pest, 1868. 55-59. Dél-Magyarországon Egressel együtt került török kézre a buksi várrá alakított egykori bencés apátság. - Márki Sándor: Arad megye és Arad sz. kir. város története II. k. I. rész Arad, 1892. 118. ill. Bősz Egyed: Az egreci ciszterci apátság története Bp. 1911. 32-3383. Dornyay Béla: A Somogy megyei Szőcsény és Csákány várairól, Vasi Szemle 1937. 212. Segesd várrá alakított kolostorára tudomásunk szerint ez az első adat. 84. A budai basák magyar nyelvű levelezése ... 27. 85. Dornyay Béla-Vigyázó János: Balaton és környéke Bp. 1934. 353. 1566-ban még öt szerzetes volt a kolostorban, hiteleshelyi tevékenység is folyt. 86. Az alaprajzi felvételek célja bizonyára a végvárvonal erőállapotának felmérése és egy nagyszabású fejlesztő tevékenység alapjainak megteremtése volt. (Turco alaprajzók 5II. kép). 87. Musztafa pasa 1570. okt. 9-i levele, melyben Thury Györgyöt vádolja Csákány és Szőcsény felépítésével, nem tartalmaz valós adatokat annyiban, amennyiben újonnan epüknek tartja Csákányt. (Szöcsény erődített templom volt). - A budai pasák magyar nyelvű levelezése. Sz. : Takáts Sándor, Eckhart Ferenc, Szekfű Gyula. Bp. 1915. . . . 44. 88. Takáts Sándor: A magyar gyalogság megalakulása. Bp. 1908. 53. 89. A budai basák magyar nyelvű levelezése ... 43. 90. Magyar Kálmán szíves levélbeli közlése, melynek közlésre átengedéséért köszönetünket fejezzük ki. További adatok Segesdre: Soós t. XX. f. 152-161. 91. Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme 14. köt. 1567-1604. Bp. 1940. 41. A csákányi magyarok portyáiról közvetve a török ruznamcsékből (= hűbérekről vezetett napló, könyv) nyerhetünk adatokat 1583/84-ből ill. 1686/88-ból. - Belics-Kammerer: Magyarországi török kincstári defterek I. k. Bp. 1886. 596. ill. 357. 92. 1574. szept. 7. Musztafa budai pasa levele szerint Zrínyi György Sziget, Babócsa, Berzence, Segesd alá száguldott többször is. 1586. okt. 15. Ali budai pasa levele Nádasdy Ferencnek: figyelmezteti, hogy a béke ellen van az, hogy a királytól kér segítséget, katonát, hogy megostromolhassa Segesdet és Berzencét. - A budai basák magyar nyelvű levelezése ... 69. ill. 365. 93. Dornyay Béla-Vigyázó János: Balaton és környéke Bp. 1934. 353. 94. Szendrei János: Váraink . . . HK 1888. 100. Kapornakon 1575 körül szűnhetett meg végleg az egyházi élet. - Sörös, PRT XII/B 297. 95. Iványi Béla: A tüzérség története Magyarországon kezdetétől 1711-ig HK 1928. 156. A második csoportba tartozott - központ Murány - Bozók. (Uo. ih.). Kapornakon 1577-ben 20-30 szakállas lehetett. - Nagyfalusy József: A kapornaki apátság története II. k. Kalocsa, 1942. 57. 96. Dornyay Béla: Keszthely — végvár a törökvilágban. Keszthely, 1935. 12. 97. Dornyay Béla: Keszthely és egykori vára múltjából. Balatoni Múzeum Keszthely Értesítője 1941. 2. sz. 25. Helyreállították és továbbra is magyar kézen maradt. Gyenge felszereltségére jellemző, hogy 1577-ben csak 2 falkonettal, 28 gátpuskával és 3 q lőporral rendelkezett. - Geőcze István: A tüzérségi és hadiszer állomány Magyarországon 1577-ben HK 1894. 708. A többi várrá alakított kolostor - melyről van adatunk ugyanebből az időből (Tihany, Szentmárton, Bozók) - sokkal jobban felszerelt volt ilyen téren, mint a következőkből kiderül. 98. Zákonyi Ferenc: A tihanyi vár három alaprajza. Műemlékvédelem 1963. 4. sz. 230.