Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében
18. Somogyvár leírását a török kori részben adjuk. Szentjakab Árpád-kori történelmi adatait összegyűjtötte Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza Bp. 1966. 399-401. A hatalmas földvár délkeleti sarkában húzódott meg a kolostor (helyszínrajza Soós III. f. 346.). Gosztonyi Gyula leírása szerint ,,A kolostorhoz Keletről körtornyokkal tagolt várfal csatlakozott, amelynek vastagsága átlag 80 cm, teljesen kőanyagú és középkori jellegű." — Gosztonyi Gyula: A mecseki Jakabhegy halstatti földvára és középkori páloskolostora. Technika 1942. 24-25. A fal építési ideje ismeretlen. Azt tudjuk, hogy a kolostort 1334-ben rablók támadásai miatt elhagyták (uo. 24.). További adatok: Horváth Antal: őskori erődítmény Arch. Ért. 1878. 189-191. Rupp I. 392-396. Genthon I. 261. 19. Magyarok levele a pápához 1242-ben: ,,mi pedig többen, jól felfegyverkezve bevettük magunkat Székesfehérvár, Esztergom, Veszprém, Tihany, Győr, Pannonhalma. . . váraiba és más erődített helyekbe ..." - Makkai László-Mezey László: Árpád-kori és Anjou-kori levelek XI-XIV. század Bp. i960. 154. Rogerius leírása szerint a tatárok ,, . . . dimisso monasterio Egres Cisterciensis ordinis, in quo tanquam munito Castro se milites et multe domine récupérant . . ." továbbá Et, cum Castrum saneti Martini de Pannónia expugnarent, abbate se viriliter deffendente fuerunt subito revocati .. ." - Rogerius: Carmen miserabile. Scriptores rerum Hungaricarum tempore dueum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edcndo operi praefuit Emericus Szcntpctcry Vol. II. Budapestini MCMXXXVIII. 582. ill. 585. Egresrc vonatkozólag - Rupp III. 68-71. Bósz Egyed: Az egresi ciszterci apátság története Bp. 1911. stb. 20. A tatárok elől a Schauberg sáncai mögé húzódó szepesi szászok alapították a monostort a három oldalról a Béla és a Hernád folyók védte, a negyedik oldalról a tatárok elől menekülők emelte körfal által bezárt területen. A monostor számára Jordán gróf 1299-ben állított ki adománylevelet. - Dedek Crescens Lajos: A karthausiak Magyarországon 2. kiad. Bp. én. hivatkozik az oklevélre. 21. Kőszint (= Güssin, Németújvár) 1157-ben az idegenből jött Walfer alapította. A monostort III. Béla várnak foglalta le. - PRT I. 333. 335. A Gutkeled nemzetség egyik ágának ismeretlen eredetű monostorát. Egyedet a XIII. század végén alakították át várrá, melyet Kopaz nádor hiába ostromolt 1325-ben. - Györffy: Az Árpád-kori Magyarország . . . 614-615. Tihannyal kapcsolatban 1267. jan. n-én kelt oklevélben olvasható a „Castrum ipsius monasterii" megjelölés. - Erdélyi László: A tihanyi apátság története. Első korszak. Az apátság önállósága 1015-1701. PRT Bp. 1908. 21. oklevél 536. 1300-ban Tapolcai Lőrinc fia Lőrinc a castcllanus (uo. 137.) Pécsvárad: 1400-ban említik a „castellanus conventus monasterii Waradiensis"-t — Csánki II. 457. Somogyvár - 1344: „Castrum Simigiense" - Csánki II. 574. Pannonhalma - 1311: „Castellanus... de sacro monte Pannonié" - Csánki III. 538. Szekszárd - 1429: „Castellanus Saxardiensis" - Csánki III. 406. Koppánmonostor — 1422: az apátot és Gergely várnagyot hamis pénzveréssel vádolták. - Sörös Pongrác: Elenyészett bencés apátságok PRT XII/B 233. Sárospatak 1444: Perényi elfoglalta a sárospataki ferencesek várrá alakított kolostorát, mely a Pálócziaké volt. - Détshy Mihály: Hol állt a középkori sárospataki vár? Herman Ottó Múzeum Évkönyve VI. Bp. 1966. 182. 22. Jászó megerődítésére Zsigmond király 1436-ban adott engedélyt, az erődítmények 1440-re elkészültek. - Spilka Lőrinc: Jászó története 1243-tól 1552-ig, Gödöllő, 1943, 17. Garamszentbenedek bencés kolostorának védőművei nagyjából Jászóéval egyidőben épülhettek ki. A várnagy árulása miatt 1451-ben elfoglalták Giskra emberei. - Haiczl Kálmán: A garamszentbenedeki apátság története, Bp. 1913. 21. Az 1430-5 o-es években Lechnítz és Lapis Refugii (Menedékkő) erődített karthauzi kolostora többször cserélt gazdát, hol a cseh-husziták, hol a magyarok kezén volt. Dedek Crescens Lajos: A karthausiak Magyarországban .. . 176-198. Lechnitzre még: Myskovszky Viktor: A lechnitzi zárdatemplom (Vörös klastrom) Arch. Ért. 1895. 223-229. Ság premontrei kolostorát 1451-ben foglalta el és erődítette meg Giskra. Hunyadi János csak másodszeri kísérletre tudta elfoglalni. Mislye várrá alakított premontrei kolostorát 1458-ban foglalta vissza Rozgonyi Sebestyén. A Losonc melletti Szt. István kolostort fa- és földművekkel erősítették meg Giskra emberei. Hunyadi János 1451-ben hiába ostromolta. — Tóth-Szabó Pál: A cseh-huszita mozgalmak és uralom története Magyarországon, Bp. 1917. 250-308.
