Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Boros László: Dorffmaister Somogyban

teszi a falsík felületét. A toronysisak alacsony. Alakja ívelt (konvex-konkáv) élű gúla, amely jól alkalmazkodik az épület arányaihoz. A torony törzsét két párkány három részre osztja. Az egyes mezőket szalagkeret teszi változatossá. A felső szakaszon az egyenesvonalú tetőpárkány alatt az óra és a félkör záródású harangablakok helyezkednek el. A középső felületet körablak bontja meg. A fény-árnyék hatását fokozza a torony homloksíkjához csatlakozó, felül félköríves lezárású fülkés bejárat. Felette boltozatos keretes ablak. A torony földszintje belülről előteret képez. A tervező általában eltekintett a díszítőelemek bő alkalmazásától. A templom homlokzatáról hiányoznak a barokk homlokzatokon megszokott volutadíszek, szoborfülkék, díszvázák. A torony mögött kétoldalt mutatkozó orom lefutó hullámvonala teszi teljesebbé az összkép barokk jellegét. Az oldalfalak a legegyszerűbben, mindössze pár falszalaggal díszítettek. Az ablakok félkörívesek, tágasak, de nem túl nagyok. A nyeregtetővel fedett hajó bal oldalához csatlakozik a sekrestye. Szentély felőli bejáratának ajtókerete copf faragással díszített, amely a szentély második szakaszában a csehboltozatot tartó pillérek között nyílik. Ezzel szemben a szentély másik oldalához kapcsolódik a mecénás földesúr és családja számára épült földszintes oratórium. A szentélybe nyíló bejáratának egykori kiképzését megnagyobbították, ezért e falfelület elvesztette eredeti arculatát. A templom belül egységes képet nyújt (i. kép). Csupán az oda nem illő világítótestek fehér gömbjei hatnak zavaróan. Külseje nem árulja el a belvilág gazdagságát. A szentély kétszakaszos,- lépcsővel emelt és szentély-korláttal elválasztott tér. A hajónál keskenyebb, félköríves záródású. Mennyezete az apszisból képzett félkupola, amely a csehboltozathoz csatlakozik. A szentélyt a hajótól elválasztó diadalív jellegű fő dongaív után további négy csehboltozat következik. Ezek közül az utolsó az orgonakarzatot íveli át. A boltcikkelyeket elválasztó kettős hevederívek dór-toszkán fejezetű pilaszterekkel tagolt pillérekre támaszkodnak. A pillérek távolsága, illetve a boltmezők szélessége 260 cm. A bejárat közelében külön térben csigalépcső vezet az enyhén ívelő mellvéddel épült kórusra, amely két tartóelemen nyugszik. A templom berendezése alig tér el a későbarokk templombelső szokványos képétől. A retabulum nélküli Szentháromság-főoltár felett vörösmárványt utánzó, festett architektúra emelkedik (2. kép). Középpontjában függ a főoltárkép. Az architektúrafestés két oldalán Szent István, illetve Szent László grisaille alakja látható. Hasonló megoldással találkozunk a Dunántúl számos templomában. (Tűrje, Mesztegnyő, Balatonkeresztúr, Galambok, Csesztreg, Milejszeg.) Az oltár menzáján szolid kivitelű, copf ízlésű tabernaculum foglal helyet. A stipes fából készült, alakja barokk koporsóra emlékeztet. A márványból készült keresztelőkét a serleg alakú példányokhoz hasonló. Fedelén Krisztus keresztelését ábrázoló szoborcsoport emelkedik. A hajó két egymással szemben elhelyezett oltárát Szent Anna és a Szentcsalád tiszteletére szentelték. Felépítés és stílus dolgában megegyeznek a főoltárral. Az oltárképeket ugyancsak festett architektúra övezi. Mindkét oldalon a festett oltárfelépítmények mellett grisaille alakok láthatók. A hajó bal oldalfalán jelentős helyet foglal el az alacsonyan függesztett, terebélyes szószék. Készítője ismeretlen. Feljáratának megoldására már a reneszánszban találunk példát (Kisszeben). A barokk korban vált divatossá, hogy a sekrestyéből indított feljáró a hajó falába vágott ajtón keresztül vezet a szószékre. A szószék a templom arányaihoz képest túlméretezett, a masszív valóság ere-