Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Boros László: Dorffmaister Somogyban

motívumnak. A Dorffmaister-képek puttói is játékos, bájos figurák, s a szóbanforgó mű kompozíciójában fontos szerepet játszanak: formailag térelemek, tartalmi szempontból semleges szerepük ellenére a centrum funkciójának a fokozásában jelentős szerkezeti tényezők, a tartalmi kontraszt érzetét keltik. A puttók körén kívül a sarkokban evangélistákat ábrázoló elliptikus képek helyezkednek el úgy, hogy az egymáshoz közelebb eső ellipszisek meghosszabbított nagytengelyei a kompozíció szimmetriatengelyén metszik egymást. E négy önálló részlet viszonylag erősen hangsúlyozott keretmegoldása síkszerűvé korlátozza a képeket, míg a puttók elhelyezése enyhe térhatást kelt. A gondolati tartalom kifejezése céljából a középen elhelyezett monstrancia a súlypont. A puttók dekoratív, eszmeileg semleges zónáján kívül a tartalmi vonatkozásokat kifejező, az újszövetségi tanokat idéző négy evangélistát találjuk. Az általuk írt evangélium bevezető szavai a kezükben levő könyv egy-egy lapján olvashatók latinul.

5 Az ábrázolás módja híven tükrözi a kor szokásait, ugyanis a körmeneteken a baldachin alól a pap a négy evangélistától néhány szakaszt olvasott fel, majd a Szentséggel áldást osztott.

0 A centrum és a perifériális alkotók kölcsönhatásában jut érvényre a szerkezet eszmei tartalma. A kompozíció - szimbolikus jellege ellenére, a formai és tartalmi vonatkozások egysége tekintetében - jól elgondolt és egyszerű eszközeivel is kifejező alkotás. A baldachin restaurálására nem került sor, ezért a dorffmaisteri színek eredeti hatásukban érvényesülnek ma is. Az alap dicsfénytől pásztázott többtónusú pasztellkékje derűs háttérül szolgál a monstrancia csillogó aranya számára. Az angyalkák arcán megjelenő egészséges pír szinte nem is a festéktől származik, hanem - úgy érezzük - hamvas bőrük sajátja. Finom művészi ízlésről tanúskodnak a sarokképeket szegélyező búzakalász- és szőlőábrázolások, amelyek a kenyér és a bor jelképei. Az attribútumokkal jelölt, nagy műgonddal készült, szinte miniatúra jellegű portrék színezése a festő finom, diszkrét előadásmódjára jellemző. Színkultúrája szolid. A drapériák megjelenítése - mint a művész többi munkáján általában - e kisméretű ábrázolásokon is Dorffmaister fejlett formaérzékéről győz meg ismét bennünket. A baldachint szegélyező motívum a barokk hanyatló korszakából ismert jellegzetes copf formakincs változata, amely a zicsi templom hajójában az ablakbélletek elvont ornamentika-díszének méretarányos, kicsinyített mása. Tudomásunk szerint a festett körmeneti baldachinok a barokk egyházi festészetnek rendkívül ritka megnyilvánulási formái. Feltűnő, hogy hasonlót mindössze - bár gyengébb kivitelben - a Zichy-nemzetség kevésbé tehetős nemesi ágának egykori birtokán, Nágocson találunk. Önkéntelenül vetődik fel érdeklődésünk ezek után: vájjon a nemzetközi gyakorlattól eltérő helyi, esetleg nemzeti sajátosságként értékelhető emlékkel találkozhatunk-e, s ha nem, akkor ki, vagy mi adta a termékenyítő mintát? A XVIII. századi hazai festészet eme érdekes, a maga nemében páratlan alkotását a szakirodalom nem említi. Felfedése lehetővé teszi, hogy művészeti értékeink közé soroljuk és jó állapotában megőrizzük. JEGYZETEK 1. Szálai János helybeli plébános műértő gonddal óvta meg a pusztulástól. 2. A Visita Canonica Zicsiensis adatai, valamint Szálai János szíves közlése alapján.