Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Rúzsás Lajos: Dunántúli mezővárosi fejlődés a kései feudalizmus korában

földesurak ennek érdekében azt is megtették a velük szemben gyengébb jogi helyzetű, az ideiglenes szerződésekkel bíró mezővárosokban, ahol a városi igazgatásba beleszólhattak, hogy mezővárosi polgároktól valaminő címen fundusokat, telkeket vettek el. A belsőségre zsidó kereskedőket telepítettek, a házhoz tartozó szántót — rétet pedig hozzácsatolák majorságukhoz. így két legyet ütöttek egy csapásra: egyfelől növelték az árutermelésre szolgáló földterületet, másfelől erősítették mezővárosaik kereskedelmi szervezetét, vele könnyítették árujuk piaci értékesítését. E földesúri politikának a következtében egyszerre erősödni kezdett a mezővárosok állománya. A Dunántúlon számuk a következőképpen alakult: 1784/87 132 1808 189 1841 233 1808 és 1840 közt a mezővárosok növekedése a Dunántúlon 23,28%-ot tett ki. E fejlődés nem csupán a Dunántúlra jellemző, hanem az egész országra. Magyarország mezővárosainak állománya ugyanakkor a következőképp módosult: 1808-ban 611 mezőváros 1842-ben 751 „ A mezővárosok számának növekedése elérte a 22,91%-ot. Ha Magyarországot területekre bontjuk szét, akkor még azt is meg tudjuk figyelni, hogy élenjárt a mezővárosok emelkedése terén a Tisza-Maros-szöge, aztán következett a Duna-Tisza köze, és harmadik helyen állott a Dunántúl. A növekedés : a Tisza-Maros szögén 76,92% a Duna-Tisza közén 41,07 ,, a Dunántúlon 21,16,, a Tisza jobb-partján 16,21 ,, a Tisza balpartján 15,06,, a Duna balpartján 12,58 ,, A mezővárosok számának növekedésével együtt járt a mezővárosi lakosság növekedése is. Hangsúlyozzuk, ez a növekedés nem pusztán a mezővárosok természetes szaporodásától vagy a bevándorlástól, hanem főképpen abból a földesúri politikából eredt, amely a mezővárosok számát szaporította. Annak, hogy a mezővárosok száma megemelkedett, az már nemcsak a piaci szervezet erősödésével járt, hanem kihatott az árutermelésre is. A népesség száma , 1784/87 1828 körül 1841-bcn a dunántúli megyékben (szab. kir. városok nélkül) 1 442952 1 895 105 2020481 a dunántúli mezővárosokban 217 102* 385 814 456 589 a mezővárosokban élt a dunántúli megyék lakosságából %-ban 15,04 2

°,3 5 22

,59 * Fejér megye adatai hiányoznak. Megállapíthatjuk és kimondhatjuk, az 1840-es években a Dunántúl lakosságának 1/5-e olyan terheket viselt, amelyek enyhébbek voltak, mint a falvaké általában. Ez azt jelentette, hogy a lakosság 1/5-ének nagyobb lehetősége nyílt a mezővárosokon keresztül a kapitalista polgárosodásra, mint a falvakban.