Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

86. tc. 17-19. §. 25. §. 32. §. 1655: 116. tc. 20-22. §. 1659: 130. tc. 15-16. §. 1662: 20. és 22. tc. 1681: 7. tc. 14. §. és 20. §. 109. Lásd még 1612: 41. tc. 1682: 41. tc. stb. 110. Takáts Sándor: A magyar gyalogság. .. Bp. 1908. 284. 287. m. Koppány Tibor-Péczely Piroska-Sági Károly: Keszthely. Bp. 1962. 82. 112. Dr. Merényi: A kanizsai végek történetéhez. HK 1897. 259. Ez az adat is bizonyítja, hogy Segesd várrá alakított kolostora ekkor már újra a töröké. 113. Iványi Béla: Zalavár és a balatonhidvégi átkelő a török időkben. Göcsej Múzeum Emlékkönyve i960. 165. 114. Uo. 166-167. 115. Uo. 168. 116. Uo. 172. 117. Csánki Dezső sz.: Somogy megye. Bp. én. 64. A századforduló körüli állapotról a következőket tudjuk meg: „Az egykori török erődítmény falai jelenleg már alig állapíthatók meg. A tulajdonképpeni főerőd a jelenlegi kolostor, templom és az Erzsébetkert helyén állhatott, ahol néhány ásónyomnyi mélységben várfalakra és toronymaradványokra akadtak ..." - Uo. ih. 118. Tóth Tivadar: A jászkúnok története ... 28. 119. Thurzó György nádor parancsára állandóan 6 lovas és 10 gyalogos tartózkodott benne. - Kisbán Emil: A magyar pálosrend ... I. k. Bp. 1938. 177. 1570 és 1643 között olykor szerzetesek is éltek benne. - Szabó László: A sajóládi pálos kolostor története (1386-1786) Debrecen, 1940. 12. 120. Kettős körfal vette körül, mely 1636-ban épült. - Dedek Crescens Lajos: A karthausiak... 102. ill. Myskovszky Viktor: A lechnitzi zárdatemplom . . . Arch. Ért. 1895. 224-229. 121. Kemény János: Önéletírása és válogatott levelei. Bp. 1959. 251-252. ill. 339. 122. Varjú Elemér: Magyar várak. Bp. én. 90. 123. Vásárhelyen 1612 és 1653 között folytak nagyobb építések. - Kővári László: Erdély építészeti emlékei Kolozsvár, 1866. 103. - Orbán Balázs: A Székelyföld leírása . . . IV. k. Pest, 1870. 119-131. - Kiss Pál: Marosvásárhely története. Marosvásárhely, 1942. 29-31. Udvarhelyt Székelytámad néven az 1620-as években építették újjá, akkor Kornis Ferencé. - Orbán Balázs: A Székelyföld leírása... I. k. Pest, 1868. 58. - Vass Miklós: Az udvarhelyi vár történetéhez. Történelmi Tár, 1906. 314-320. - Lukinich Imre: Az udvarhelyi vár ... 16. sk. 124. Borbély Andor térképészeti kutató találta meg az 1930-as évek elején a herzogenburgi kolostor könyvtára 378/a-b számú kódexében a XVII. század közepén készült, magyar várakat ábrázoló rajzokat és leírásokat (közel félszáz várét!). Ezek közül várrá alakított, ill. erődített kolostorra vonatkozó 3 van: Pannonhalma - csak 3 -4- 2 oldal szöveg, alaprajz nem maradt fenn. - Cod. 378/a. f. 312-, ill. 332-. Tihany és Keszthely alaprajzát és a rájuk vonatkozó szöveget kiadta Zákonyi Ferenc: A tihanyi vár három alaprajza. Műemlékvédelem, 1963. 4. sz. 230-234. ill. Balatoni várak hiteles rajzai 1651-ből, uo. 1966. 3. sz. 137-142. Pannonhalma leírása mindeddig közöletlen, számomra hozzáférhetetlen volt. I2J. Zákonyi: Balatoni várak ... Műemlékvédelem, 1966. 140-141. Leuckharden rajzai sokkal pontosabbak Turcoénál, ez méginkább fokozza jelentőségüket. 126. Zákonyi: A tihanyi vár. . . Műemlékvédelem, 1963. 231-233. 127. Takáts: A magyar gyalogság ... Bp. 1908. 291. 128. Molnár Szulpicz: A pannonhalmi főapátság története 1535-1708. Bp. 1906. 508. 129. Uo. 509. 130. Takáts: A magyar gyalogság... Bp. 1908. 298. 131. Iványi: Zalavár . . . Göcsej Múzeum Jubileumi Emlékkönyve i960. 177. ill. 179. A várba vezető cölöpútról Csalog József: Híd- és dorongutak Zalavár környékén. A Göcseji Múzeum Jubileumi Emlékkönyve i960. 137-149. 132. IIa Bálint — Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Bp. 1963. 378. A hevenyészve készült erősséget nevezték Tüskevárnak (1675-ben fordul először elő a név). - uo. ih. A patak egykori medre D-i oldalán, mélyfekvésű, vizes területen fekszik a pálos kolostor. - Bakay Kornél sz. : Veszprém megye régészeti topográfiája. A devecseri és sümegi járás. Bp. 1970. 242. 133. Evlia II. 8. 134. Uo. 145.