Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

26. Kronológiai felosztásunk főleg a Dunántúl - s ezen belül is elsősorban Somogy török kori eseménytörténetének értékelésén alapul. Mohács után így első korszakhatárnak az 1543. évi török hadjárat tekinthető, 1566-ban Szigetvár, 1600-ban Kanizsa eleste adja a cezúrát. Végül a lezáró Kanizsa visszavétele 1690-ben. 27. Csánki II—III. adatai alapján. A somogyi várak (13) és kolostorok (21) adatait összeállította Kanyar József: Harminc nemzedék vallomása Somogyról, Kaposvár, 1967. 40-41. 28. Csánki II-III. 29. Evlia I. 224. 30. II. Szulejmán naplói (Török történetírók I. Fordította és jegyzetekkel ellátta Thury József Bp. 1893. 353. ill. Sörös, PRT XII/B 64.). 31. ETE II. 71-72. Az észak-magyarországi kolostorok a két király, s a marakodó, harácsoló főurak harcának voltak - többnyire szenvedő - részesei. Leleszt 1526 után erődítette meg János király pártján álló prépostja. - Varjú Elemér: Magyar várak Bp. én. 90. és Rupp II. 293. Tapolca bencés apátságát 1532-ben ostromolták meg és foglalták el a Bebekek. - ETE II. 198. A Selmecbányáink 1528-ban Garamszentbenedek bencés kolostorát vették be, majd visszaadták az apátnak. 1529-ben János királyé. 1530-ban könnyen vette vissza Thurn Miklós. — Haiczl Kálmán: A garamszentbenedeki apátság története Bp. 1912. 26-27. A jászói erődített kolostor 1528-ban Ferdinánd kezén volt. - ETE I. 364. A tőketerebesi pálos kolostor köveiből 1530-ban Perényi Péter várat építtetett. - Kisbán Emil: A magyar pálosrend története I. k. Bp. 1938. 175. Bozók premontrei rendházából vár lett, miután Balassa Zsigmond 1530-ban magának elfoglalta. A sarkain épült 1-1 ágyútoronnyal — melyeket egyenes falak kötöttek össze, a törökkori erődített, ill. várrá alakított kolostorok közül kétségtelenül a legerősebb lett —, de még akkor is elmaradt a korszerű követelményektől (olaszbástyák, többszörösen tagozott védműrendszer). - Varjú Elemér: Magyar várak Bp. én. 22. Történelmi adatait jól összefoglalta Soós t. X. f. 19-51. Alaprajzát közölte Václav Mencl: Stredoveké architektúra na Slovensku Praha-Presov, 1937. 6. mell. Dél-Magyarországon Egres várrá alakított kolostora 1526-tól János királyé. - Bősz Egyed: Az egresi ciszterci apátság története Bp. 1911. 32. 32. Wien, Hofkammerarchiv, Niederösterreich. Gedenkbücher Vol. 33. fol. 233/b. A Détshy Mihály gyűjtéséből származó adatot Németh Péter adta át közlésre, melyért fogadja köszönetünket. Az erődítés és a felkészülés sem volt elégséges azonban, mert 1552-ben felrobbantották, hogy a török el ne foglalhassa. — Éri István sz.: Veszprém megye régészeti topográfiája. A veszprémi járás Bp. 1969. 207. A zárda romjai 5 holdnyi területet foglaltak el, a századfordulón 2 ölnyi magas kettős kőkerítése nyomai látszottak. - Dedek Crescens Lajos: A karthausiak Magyarországban .. . 140. Genthon I. 408. szerint a Kántorkertben a védőfal maradványai részben állnak. 33. Szentmárton erődítményét Bakyth Pál, a huszárság vezére Máté apátnak 1533-ban adta át I. Ferdinánd ezt bizonyító irata szerint. - ETE II. 248. Három nap múlva már Laki Deák Balázs várnagy tette le az apátnak az esküt. - ETE II. 249. De éppen egy év múlva, 1534. ápr. i-én az apát már Ferdinándtól kérte a várnagy elmozdítását, oka: „iniurias, dampna et oppressiones, quas Blasius litteratus Abbati, conventui ac pauperisms colonis intulit." - ETE II. 349. Kiderült 1535-ben, hogy Laki Balázs deák 1458 Ft 88 dénárról - ami nem csekély pénz volt akkor - nem tudott az apátságnak elszámolni. - ETE III. 26. 34. Karácsonyi János: Szent Ferenc rend története II. k. Bp. 1924. 74. 35. Füssy Tamás: A zalavári apátság története, PRT VII. k. Bp. 1902. 96-135. 36. ETE III. 115. A pannonhalmi apát 1537-ben Török Bálintra panaszkodott, aki „bona jam omnia omnia et possessione Abbati mee tenet occupata" - ETE III. 180. Ennek következménye az, hogy 1538. márc. 6-án Mihály főapát kénytelen volt Ásványtő falut elzálogosítani 100 Ft-ért, hogy az őrséget fizetni tudja. - ETE III. 232. A korra nagyon jellemző egy ozorai ferences 1533-ban kelt levele: „Félelem és remény közt ingadozik leiekem .. . Az egyik oldalon a török dühe fenyeget, a másikról pedig a német zsarnokság tölt el irtózattal ..." - Kollányi Ferenc: Magyar ferenczrendiek a XVI. század első felében Bp. 1898. 48. 37. Sörös, PRT XII/B, 163. 38. Füssy Tamás: A Szent Egyedről nevezett somogyvári benczés-apátság történetéhez Katholikus Szemle, 1902. 133.