Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében

1632: Szentmárton 25 huszár, 50 magyar darabont 3 tüzér Keszthely 100 huszár, 100 magyar darabont 2 tüzér Tihany 20 huszár, 50 magyar darabont 2 tüzér

110 A számsorok azt mutatják, hogy a létszámok a hét éves időszakon belül változatlanok, kivéve Keszthelyt, melyet 50 darabonttal és 2 tüzérrel erősítettek. Természetesen ezek az adatok önmagukban még nem alkalmasak bármiféle meszszemenőbb következtetés levonására. Keszthelyt 1616-ban kezdték bővíteni, átépíteni, s az árkon kívül már két újabb palánksor övezte a külső, ún. huszárvárat. 1620 körül magát az egykori kolosxorépületet kétemeletessé építették ki. A templom volt a fegyvertár, raktár. A legbelső palánkot pedig kőbe építették át. A déli kapu védelmére négyzetes kőtorony épült.

111 A keszthelyiek nem ültek ölhetett kézzel falaik között, tanúsítja ezt Betir pasa 1629-ben a nádorhoz írott levele: ,,. . . a segesdi vitézek kimenti" k volt egynéhányan magoknak télre való életet venni pénzeken ... a keszthe'"

; \ajdúk meglesvén őket, reájok ütöttek és megöltek bennek . . ."

112 Zalavár - Keszthellyel ellentétben - még 1625-ben is igen rossz állapotban volt. Pedig nemcsak Kanizsa szemmel tartásával kellett törődniük vitézeinek, hanem a balatonhidvégi átkelőhelyet is védték, mely az egyedüli összeköttetést biztosította Komár várával."' Természetesen a törököknek is feltűnt a végház gyengesége és igyekeztek ezt minél jobban kihasználni. A XVII. század első felében egymást érték a próbálkozások, - de valamennyi sikertelen maradt.

11/1 Viszont a révet a hídvégi átkelőnél többször elpusztították (1647-ben, 1648-ban, 1649-ben).

110 Az 1650-es években felmerült Hidvéggel kapcsolatban egy vigyázóház építése is. De az sem oldotta meg a kérdést, mert rövidesen elpuszították a törökök.

116 A török számbeli fölénye az 1600-as évek első felében is igen tetemes volt. Hiszen pl. - mint a fentiekből is kiderül -, Zalavár őrsége 1625-ben 100 darabont és 1 tüzér, viszont Scgesd várrá alakított kolostorát az 1618/19. évi zsoldlajstrom szerint 444 török őrizte."' A dunántúliakkal ellentétben az ország többi része erődített ill. várrá alakított kolostorairól a XVII. század első feléből meglehetősen kevés adatunk van. Az írásos források nagy többsége kiadatlan ill. hozzáférhetetlen. Az 1594-ben elpusztult jászberényi kolostort 1621 körül erődíthette meg újra török.

118 A magyar kézen lévő sajóládi pálos kolostort az 1610-es években hajdúk őrizték."

0 A lengyel határon fekvő Lechnitz karthauzi kolostora is erődített volt

120 Az időközben Habsburg kézre került Szerencset 1644-ben elfoglalták I. Rákóczi György erdélyi fejedelem Kemény János vezette hadai.

121 Lelesz erődített premontrei kolostora romladozó falait az 1630-as években javították ki.

122 Erdély területéről Marosvásárhely és Székelyudvarhely várrá alakított ferences kolostoráról van tudomásunk.

123 A XVII. század közepéről értékes adatsorozat maradt ránk a dunántúli varakról, mely alapján - összehasonlítva a közel egy évszázaddal korábbi Turco-féle felmérésekkel - jól látható, mennyit fejlődött a végvári rend szer.

12/1 Az erődített ill. várrá alakított kolostorok közül Tihany és Keszthely az, melynek részletes leírása és alaprajza (távlati képpel együtt) rendelkezésünkre áll (14-15. kép).