Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Szili Ferenc: Az 1905-1906. évi kormányzati válság hatása és következménye Somogyban
hogy a törvényen 'kívüli állapot megszűntével, a jogos tulajdonosnak, a befizetett pénzt megtéríti. Ugyanakkor felhatalmazták Gabsovits Károly főjegyzőt, a betegszabadságon lévő alispán helyettesét, hogy a vármegyei kiadásokat a befolyt adóból, illetőleg a vármegyei alapból előlegezheti. A „nemzeti ellenállás" sarkalatos pontja tehát az adó és a véderő megtámadása lett. Az utóbbiban azonban nem éleződött ki az ellentét, mert a katonai behívók kézbesítését tilalmazó vármegyei határozatot csupán csak a határozatlan időre szóló katonai behívókra értelmezték, a határozott időre szóló katonai behívókat pedig továbbra is zavartalanul kézbesítették. Így a katonaelőállítás nem okozott gondot a hatóságnak, amit az alábbi statisztikai kimutatással is igazolhatunk. Somogy vármegye területéről tényleges szolgálatra bevonult póttartalékosok száma az 1905. évben a következőként alakult: 17 Kaposvári járás 50 község 98 egyén Szigetvári járás 45 község 43 egyén Nagyatádi járás 29 község 57 egyén Marcali járás 38 község 43 egyén Csurgói járás 38 község 50 egyén Lengyeltóti járás 26 község 17 községből 51 egyén Tabi járás 31 község 26 községből 59 egyén Igali járás 34 község 28 községből 72 egyén Barcsi járás 26 község 13 községből 31 egyén Kaposvár város 39 egyén Összesen : 543 egyén Az adó kérdésében a törvényhatóság határozata, bár korántsem volt egyértelmű - különösen a végrehajtás tekintetében - miként majd láthatjuk, mégis radikálisabb volt, következésképpen a kormány és a megye között az összeütközés e kérdésében kulminált. 5. Az adó megtagadása Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága az 1905. július 12-i, majd az augusztus 7-1 közgyűlés határozataiban, de a későbbiek folyamán is, az adómegtagadás tekintetében volt a „harcosabb" megyékhez sorolható. A községek képviselőtestületei azonban az elvi határozatokra nem azonos időben és módon reagáltak és határozataikban sem voltak egységesek. A fentieket bizonyítják azok az adókimutatások, amelyek a rendelkezésünkre állanak. Kimutatás a fogyasztási adó (borital és húsfogyasztási adó) befizetésének utolsó határidejéről az 1905. évben. 18 (Lásd: 2. sz. táblázat.) A statisztikai elemzésnél szembetűnik a jelentős fázis eltolódás, hiszen néhány járásban és községben már a határozat előtt sem fizették az adót, míg jónéhány helységben a tiltó határozat ellenére is befizették. Köztudott, hogy az önkéntesen befizetett állami és egyenes adót, valamint a fogyasztási adót a
