Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Csorba Csaba: Erődített és várrá alakított kolosorok a Dél-Dunántúl török kori végvári rendszerében
Csákány ferences kolostorát valószínűleg 1544 után alakították várrá. Magyar kézen maradt 1566-ig, Szigetvár elestéig. Akkor őrsége felgyújtotta és elhagyta. 78 A régebbi erősségekre visszatérve: Tihany kapitánya - egyúttal Csobáncé is - 1560 és 1568 között Gyulaffy László. Az 1560-as inventárium szerint Tihanyban 3 vas tarack, 1 Syska Taraczk, 57 prágai szakállas, 8 ép, 4 törött csetneki szakállas puska, egy négy golyót vető seregbontó, 15 kézbeli puska stb. volt. 79 Szekszárd várrá alakított, török kézre került kolostora a szigetvári magyar vitézek kedvelt céltáblája volt 1566 előtt. Ezek, ha csak tehették, igyekeztek minél több borsot törni az szekszárdi bég orra alá. Az erősség megvívására persze nem volt elegendő erejük, így a védtelen mezővároson töltötték ki boszszújukat, például 1560-ban is, nem a törököt, hanem magyar véreiket pusztítva. 80 1566 jelentette a török elleni védekezés első korszakának lezáródását a Dél-Dunántúlon. Szigetvárnak, az egyetlen olyan erősségnek eleste, melynek nagyobb török ostrom visszaverésére is lehetett reménye - bizonyítja ezt a sikertelen 15 56-os ostroma - eleste új helyzetet teremtett. Jobb híján a Szigetvárnál sokkal gyengébb Kanizsa vált a Dél-Dunántúl katona központjává. Az ehhez kapcsolódó balatoni védővonal néhány kisméretű, elavult hegyivár (Csobánc, Szigliget, Devecser stb.) és a várrá alakított kolostorok (Zalavár, Tihany, Kapornak, Szemenye, Keszthely, Csákány, Segesd, Örményes) együtteséből állt. Egyenként ezek mind gyengék voltak, de összehangolt védekezéssel mégis közel másfélszáz éven át ez a gyenge gát is képes volt feltartóztatni a törököt - még Kanizsa eleste (1600) után is. 81 Az 1540-es évek közepe és 1566 között Észak-Magyarországon is jelentős szerepet kaptak az erődített és várrá alakított kolostorok, számuk tovább nőtt. Garamszentbenedek is a végvári vonalba került, akár már korábban Ság, mely 1552-ben a töröké lett. Jászberényt a török építette ki erősséggé elfoglalása után. A többi kolostor Ferdinánd, Miksa és János Zsigmond hívei harcában játszott szerepet. 82 C) 1567-1600. Szigetvár eleste után a Dél-Dunántúlon újra át kellett szervezni a védelmi vonalat. Nemcsak Szigetvár veszett el, hanem a körülötte lévő kisebb erősségek is meghódoltak. Zalay Benedek 1566-ban Kanizsay Orsolyához írt levele szerint elhagyta őrsége Babocsát, Berzencét, Csurgót, Vízvárat, Zákányt, Segesdet, Szenyért, Szöcsényt, Csákányt, Marótot, Marcalit, Lakot. Kéthelyen és Komárban még magyarok maradtak. (Kiemeltek várrá alakított kolostorok.) 83 1567-ben Csákány is a töröké lett. Visszafoglalásával már ekkor megpróbálkoztak, de elfoglalni nem tudták, viszont a környék 14 faluját - a budai pasa szerint - kirabolták. 8 '' 1569-től kezdték Kanizsát, a legfontosabb dél-dunántúli katonai központot rendszeresebben erődíteni. Viszont Zalavárt és Kapornakot 1568-ban a királyi biztosok „haszontalan fészek"-nek nevezték, melyet nem érdemes fenntartani. 85 Mégis megmaradtak. Guilio Turco császári hadmérnök 1569/70-ben készült rajzainak köszönhetjük, hogy a dunántúli erődített, ill. várrá alakított kolostorokról - a többi vár között - szinte teljes körképet kapunk. 86
