Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Kanyar József: Somogy agrárgazdasága az 1895. évi mezőgazdasági összeírások tükrében
a szántóföldi művelési ágazat utáni legnagyobb részesedéssel bíró erdőterületnek (198 781 kh-nak) is mindössze 77 erdőtisztje és 1 erdőmérnöke volt. Az állatorvosok sorában azonban már - figyelemreméltóan - Somogyé volt az első hely (28), amellyel messze megelőzte a dél- és a kelet-dunántúli megyéket. (Fejér megye 24, Zala megye 18, Baranya megye 15 és Tolna megye 13). A tanügyi dolgozók számát tekintve (560 férfi és 110 női tanerő) már csak a harmadik helyét tudta tartani a megye Fejér és Baranya után. E tanárok és tanítók megoszlására nézve még igen jellemző volt, hogy egyetlen felsőtanintézeti tanár, illetve intézmény sem volt a megyében. 27 férfi középiskolai tanárával (egyetlen középiskolai tanárnő sem volt a megyében!) Veszprém, Fejér és Baranya megyék után következett. Szakiskolai férfi tanárainak és tanítóinak is mindössze csak 3 volt a száma, a polgári iskolai és a felsőbb népiskolai pedagógusoknak pedig 8 (5 férfi és 3 nő). 504 népiskolai tanítója és 34 tanítónője a második helyet biztosította a számára Zala megye után. Óvodáiban egy férfi és 11 nő foglalkozott, nevelőintézetében pedig 2 nő. Egyetlen tanítóképezdéjében 5 férfi tanár, magántanárként és tanítóként pedig 15 férfi és 58 nő dolgozott az egész Somogyban. A megyében az egyházak szolgálatában 285 férfi és 38 apáca állott a második helyen. A megyében 20 szerzetest írtak össze. A tudományos intézményeiben és egyéb közérdekű társulataiban mindöszsze csak egy díjnok dolgozott, míg az irodalom és a művészet területén 33-an a második helyen - 19 férfi és 14 nő tevékenykedett, közöttük is 3 hírlapíró, 2 festőművész, 1 zeneművész és 27 színész. Egyéb értelmiségieknek a száma pedig 48 (3 magánmérnök, 7 magántisztviselő és 38 egyéb értelmiségi) volt. A legfontosabb népiskolai adatokra is figyelve a századforduló tanévében - az 1899-1900. iskolai esztendőkben - megállapíthattuk, hogy 417 elemi iskola és i polgári iskola volt összesen a megyében. Ebből 7 volt állami, 47 községi, 208 római katholikus, 107 református, 27 evangélikus, 20 izraelita, 1-1 pedig magán, illetve egyesületi jellegű iskola. A tanítók összes száma pedig 574 volt, amelyből mindössze csak 50 volt a képesítés nélküli „pedagógus". 19 A tankötelesek iskolába nem járó 7,7%-os megyebeli arányát tekintve megelőzte Tolna (11,0%) és Zala megyét (20,1%). Abszolút számokban Zalában 16052 tanköteles nem járt az iskolába, Tolnában 4555, Somogyban pedig 3832. * * * A közölt történetstatisztikai adatok - az agrárgazdasági kérdésekkel öszszefüggésben - arról győztek meg bennünket, hogy a nagy kiterjedésű agrármegyében a népesedésnövekedés a századfordulóra már lelassúdott a vizsgált időszakban, sőt - sok helyütt már - ténylegesen is fogyni kezdett a megye népessége. A lakóházak állománya s a benne lakó népesség műveltségének a szintje még az értelmiségi kérdés vizsgálatának az eredményei is -, olyan jellemzői a századforduló megyéjének, amelynek a következményei még napjainkban is jelentős szerepet játszanak, s amelyeket aligha lehetne figyelembe nem venni napjaink település- és területfejlesztésének, megyénk újabb és újabb távlati terveinek az elkészítésénél, keresve és előnyösen kimunkálva a megyei és a népgazdasági tervezés kölcsönhatásait is.
