Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Kanyar József: Somogy agrárgazdasága az 1895. évi mezőgazdasági összeírások tükrében

A dél- és kelet-dunántúli megyék közötti részesedési arány az írástudat­lanság területén a legkedvezőtlenebb Zala megyéé volt (44,6%), alig volt vala­mivel jobb Somogy (37,7%) és Baranya aránya (37,6%). Tolna (34,1%) és Fejér megyék (34,6%), több mint 3%-kal kedvezőbb arányaival kerültek Somogy elé. A vizsgált négy megye két törvényhatósági jogú városának: Székesfehér­várnak (24,3%) és Pécsnek (28,1%) kedvezőbb volt ugyan az aránya, de csak alig i%-kal tudták megelőzni Kaposvár rendezett tanácsú városát (29,4%). Za­laegerszeg és Nagykanizsa azonban hátrányosabb helyzetben volt Kaposvárnál (30,8%, illetve 34,1%). Értelmiség* munkakörök Dél- és Kelet-Dunántúlon (1891) 18 Az analfabetizmus ellentéteként ránéztünk az értemiségi munkakörökben dolgozók, viszonylag vékonyabb rétegére is a megyében. Ezek a számok a megye művelődéstörténeti súlyának és jelentőségének is igen fontos mutatói. Ez az értelmiség aligha vetkezett még ki a megye agrárjellegéből, sőt döntően az volt, jóllehet az egyre gyarapodó s a hatalmi szerkezethez kötődő közhivatalnokságá­nak, szabadfoglalkozású értelmiségének, kereskedelmi és financiális magántiszt­viselőinek a nagy része - közvetve vagy közvetlenül - már a modern agrárkapi­talizmus szolgálatában állott, utalva - a megye agrár jellégének megfelelően - az értelmiség egysíkúbb, homogénebb összetételére. Az egyes értelmiségi kategó­riákban - a dél- és a kelet-dunántúli vármegyék viszonylatában - még a számok abszolút nagyságának a sorrendjét is feljegyeztük, valamelyes összehasonlítás végett. A közigazgatási tisztviselők száma 372 volt a megyében - közöttük egyet­len nő sem akadt -, amely az említett megyék rangsorában a harmadik helyet biztosította Somogy részére Zala és Baranya után. Az igazságszolgáltatás terüle­tén dolgozó 249 értelmiségi szakember száma (ebből sem volt egyetlen női dol­gozó), ugyancsak a harmadik helyet jelentette számára. Ügyvédjeinek, ügyvédje­löltjeinek és ügyvéclirnokainak a tekintélyes számával pedig a harmadik helyre került (io6). Nem úgy a közegészségügy - viszonylag kedvezőbbnek tűnő - területén, amelyben - a szakemberek számát tekintve - a második helyet foglalta el (375: ebből 133 férfi és 242 a nő) Baranyát követve az élen. Az orvosok számát ille­tően (63) a negyedik helyen feküdt, a szülésznőket illetően pedig a másodikon (242). A gyógyszerészek tekintetében azonban már csak a negyedik helyet tudta a maga számára biztosítani a 21 gyógyszerésszel és a 20 gyógyszerészsegéddel. E. tekintetben Fejér megye vezetett az élen. A közép- és a nagybirtokok agrárszakemberekkel való ellátása a közepe­sebbnél jobbnak volt mondható a megyében. A 439 százholdon felüli gazdaság 710 584 kh-nyi területén - 1891-ben - a mezőgazdasági szakemberként a közepes­nél jobban beruházott szellemi tőke szintjén - 338 gazdatiszt és 2 mezőgazdasági mérnök dolgozott a megyében, minden 1776 kat. holdra egy-egy gazdatiszt jut­ván. Gépi felszereltségével azonban, tudván, hogy a gépesítés a századfordulón még korántsem érte el a kívánt mértéket a megyében - már szegényesebben ellát­va - mindössze csak 113 gépész foglalkozott. De jellemző adat még az is, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom