Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Kanyar József: Somogy agrárgazdasága az 1895. évi mezőgazdasági összeírások tükrében
O J"o% alatt, 42 község: i. Babócsa, 2. Balatonendréd, 3. Balatonszentgyörgy, 4. Belezna, 5. Berzence, 6. Csákány, 7. Darány, 8. Drávasztára, 9. Erdőcsokonya, 10. Fazekasdencs, 11. Fonó, 12. Gálosfa, 13. Gamás, 14. Gölle, 15. Görgeteg, 16. Gyöngyösmellék, 17. Gyugy, 18. Háromfa, 19. Heresznye, 20. Igal, 21. Iharosberény, 22. Juta, 23. Kaposfő, 24. Karád, 25. Kazsok, 26. Ki S gyalán, 27. Lakócsa, 28. Mesztegnyő, 29. Miklósi, 30. Mosdós, 31. Nagybajom, 32. Pettend, 33. Som, 34. Somogyaszaló, 35. Somogybükkösd, 36. Somogysámson, 37. Somogyvámos, 38. Szentbalázs, 39. Szentlászló, 40. Szenyér, 41. Hobol, 42. Somogyvisonta. A ío-20% között, 41 község: 43. Almamellék, 44. Balatonújlak, 45. Bálványos, 46. Bolhó, 47. Bőszénfa, 48. Csököly, 49. Drávafok, 50. Gadány, 51. Gyékényes, 52. Hollád, 53. Inke, 54, Kastélyosdombó, 55 Kisasszond, 56. Kisbajom, 57. Kisberény, 58. Lábod, 50. Magyaregres, 60. Nagyberki, 61. Nagycsepely, 62. Nemeske, 63. Ncmespátró, 64. Nemesvid, 65. Péterhida, 66. Porrogszentkirály, 67. Potony, 68. Révfalu, 69. Rinyahosszúfalu, 70. Surd, 71. Tapsony, 72. Tarany, 73. Táska, 74. Teleki, 75. Tikos, 76. Tótszentgyörgy, 77. Tótújfalu, 78. Töröcske, 79. Vásárosbéc, 80. Vízvár, 81. Vörs, 82. Zala, 83. Zselickislak. • 2o-3o 0 /() között, 30 község: 84. Bolhás, 85. Büssű, 86. Cserénfa, 87. Csurgónagymarton, 88. Drávagárdony, 89. Drávakeresztúr, 90. Gige, 91. Hajmás, 92. Istvándi, 93. Komlósd, 94. Magyarlukafa, 95. Magyarújfalu, 96. Nagykorpád, 97. Nagyszakácsi, 98. Nemeskisfalud, 99. Pata, 100. Poklosi, 101. Porrog, 102. Rinyaszentkirály, 103. Rinyaújnép, 104. Sántos, 105. Simonfa, 106. Somogyviszló, 107. Szabás, 108. Szenna, 109. Szenta, 110. Szulimán, m. Törökkoppány, 112. Zádor, 113. Zsclicszentpál. O 30-40% között, n község: 114. Almáskeresztúr, 115. Kistamási, 116. Patca, 117. Somogyszentpál, 118. Varjaskér, 119. Somogyszil, 120. Szilvásszcntmárton, 121. Szörény, 122. Várad, 123. Zselickisfalud. A 40-50% között, i község: 124. Bürüs. G 50%-ott felül, 2 község: 125. Kaposkeresztúr, 126. Szentborbás. A fogyó népességű települések térképére tekintve azonnal szembetűnő, hogy a dombóvár-kaposvár-nagykanizsai országút által kettévágott megye déli részében fekszik a szóbanforgó települések 65,3%-a, az északi részben pedig 45 község. (34,7%) Az előbbi területen - különösképp - a Zselicség, a Dráva- és a Rinya mente, valamint a Kanizsa vonzásköréhez tartozó csurgói járás érdekeltsége volt a legjelentősebb, míg a megye északi felében pedig a szűkhatárú irtásfalvak részesedése a legjelentősebb a volt igali járás és a marcali járás területén. A népességnövekedés, illetve fogyás kérdésének a lezárásaként még csak egyetlen következtetésnek a körvonalazására vállalkoztunk. Megállapíthattuk ugyanis, hogy a 16 ezrelékes természetes szaporodás mellett - 1960-ra - a kiszámított népességnek: 390 820-ra kellett volna emelkednie a megyében. Ha ezzel az adattal szembeállítjuk az 1960-as esztendő 343 961-es tényszámát, azonnal megállapítható, hogy a megye népességének az eszmei csökkenése - a József-kori népszámlálás idejétől eltelt 175 esztendő alatt - 46 859, - némileg kerekítve 50 000 fő volt. A fentiekben kirajzolódó kedvezőtlen népesedési arányban már nemcsak az előnytelen korösszetétel játszott nagy szerepet a megyében már eléggé köztudottan, hanem az átlagos gyermekszám alacsony volta (egyke-egyse!), a kedvezőtlen születésszámok alakulása, s a szülőképeskorú nők termékenységének a csökkenése és a művi vetélések számának a kedvezőtlen alakulása is. A megyei népesség tényleges szaporodásának, illetve fogyásának több mint másfélszázados áttekintése után, közelebbről is megvizsgáltuk az 1896-1910 közötti négy évtizednek - most már az egész megyére vonatkozó - népesedési adatait is.
