Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Takács Éva: Adatok az állami erdészeti igazgatás első korszakának a történetéhez (Az 1879:30. tc. és végrehajtása Somogyban)

második erdőtörvény életbelépéséig Somogy megyében létrehozott erdőigazgatási apparátus működési mechanizmusát. Az első erdőtörvény végrehajtása során azonban a tervszerű erdőgazdál­kodásnak csak a szervezeti kereteit teremtették meg, a tudatosan irányított erdő­művelés gyakorlati megvalósulása viszont még hosszú évekig váratott magára. JEGYZETEK 1. Földes János: Erdészetünk jelene és jövője. Köztelek. 1906. 1. szám 7. o. 2. A teljesség igénye nélkül v.o.: Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robot rendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957. Mérei Gyula: Mezőgazdaság és agrártársadalom Magyarországon 1790-1848. Bp. 1948. Bencze Géza: Adatok a Kapos­völgyi vízrendezés első időszakához (1807-1819). Somogy megye múltjából. Kvár, 1970. 101-112. o. Uő.: A Kapós vízrendezési munkálatai Somogyban (1820-1835). Somogy megye múltjából. Kvár, 1971. 91-108. o. Tóth Tibor: Elkülönítés és jobbágyfelszabadítás a mer­nyei uradalomban. Somogy megye múltjából. Kvár, 1973. 159-188. o. T. Mérey Klára: Az erdőgazdálkodás Somogy megyében (1700-1879). Agrártörténeti Szemle. 1963. 1-2. szám. 133-152. o. - Tanulmányában a szerző megállapította, hogy a 18. és a 19. század elején Somogy megye 2/3-ad része erdő volt. Az 1840-es években a sok irtás ellenére még mindig 538 308 hold volt az erdő, vagyis a mezőgazdaságilag használható területnek a 40° o-a. 3. Ennek illusztrálására elegendő talán a törvény 1. 5-ának egy részletét idéznünk: „Mihelyt azok, akiket a dolog tulajdoni vagy bármely törvényes címen illet, az erdők pusztításáról a vármegyének jelentést tesznek: a vármegye a följelentés megvizsgálásának eszközlése végett bizottságot küld ki, mely megbizonyosodván afelől, hogy a bepanaszolt fél az erdő vágásában világosan túlment azon a mértéken, melyet a sarjnövés okszerűen követel, vagy hogy a vágás a szükség világos esetén kívül oly időben és módon eszközöltetett, melynél fogva a törzsek sarjadásának, okvetlenül tönkre kell mennie, vagy ha a vágásnál a sarjadéknak a rendes módon való fönntartásáról nem gondoskodtak, vagy végül, ha az erdőirtás oly helyen vétett foganatba, amely más használatra alkalmatlan, minélfogva le­taroltatván, használhatatlanná válik: akkor az erdő további vágását, a pusztítókra megál­lapított büntetés alatt, azonnal el fogja tiltani . . ." 4. Mezei Gazdák Barátja. Egy gazdasági folyó írás, mellyel a Hazának szolgálni kívánt Angyalffy Mátyás András, több mezei társaságnak rendes és valóságos tagja. Pest, 1831. 12. kötet. 195. o. 5. V.o.: Takács Imre: A mezőgazdaság irányításának jogforrásai, intézményei és szervei Magyarországon (1889-1919). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1967-1968. Bp. 1968 és Oltvay Ferenc: A területi levéltárak iratainak felhasználása a mezőgazdaságra vonatkozó kutatásokban. Levéltári Szemle. 1962. 3-4. szám. 6. Tóth Tibor: Jövedclembiztosítás és tiszti százalék a mernyei uradalomban. Somogy megye múltjából. Kvár, 1970. Kaán Károly: Erdőgazdaság-politikai kérdések. Sopron, 1923. 45. o. 7. A vasútvonalak és az egyéb közlekedési úthálózat fokozatos kiépülése kettős irányból is hatott a fakitermelés növekedésére: 1. az építkezésekhez megnövekedett famennyiségre volt szükség; 2. a közlekedés javulása lehetővé tette olyan erdőterületek megközelítését is, melyek azelőtt éppen a rossz útviszonyok miatt voltak hozzáférhetetlenek. 8. Lásd T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Bp. 1965. 9. 1875 q. tc. 10. §. 10. A törvény indokolása pedig: „Az erdőtörvény feladata megakadályozni elsősorban a közgazdaságilag káros oly erdőpusztítást, hol a talaj okszerűen csakis erdőként használ­ható; feladata továbbá a törvénynek az okszerű erdőgazdaság egyesek által le nem győzhető akadályainak az eltávolítása". Közli Kaán Károly: Lm. 1923. 46. o., Erdészeti Lapok. 1878. 230. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom