Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Tóth Tibor: A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítás előtt

szabályozta. Kékkút esetében pl. az 1821-es szerződés megújításánál a község 14 jobbágyát és házas zsellérét kereken 100 forint, 1833-tól már 143 forint terhelte. Hasonlóképpen alakultak a más helyiségekben élő kontraktuálisok szolgáltatási viszonyai is. Kelemen Gábor taszári jobbágy 1822-ben már a Helytartótanácstól kényszerült jogorvoslatot kérni, mivel, mint írja, 1806-1822 között a terhei 4 forintról, 22 forintra nőttek.

1

'

6 A jobbágykérelmeket átnézve, úgy tűnik, hogy a pénzjáradék eseti, a fent mondottak dacára sem jellemző emelésénél súlyosabb sérelemnek érezték az adózók azt az 1832-ben bevezetett rendszert, amely szerint az éves pénzjáradékok befizetésének határnapjául április 24-ét jelölték meg.'" A nagyon gyakran ínséges telek után ez a határidő rendkívül alkalmatlan volt, a haladékot kérő leveleknek szinte a tömege bizonyítja ezt. A termény járadékok körüli változások leglényegesebb elemének nem a növekedést, hanem a beszedése körüli eljárás könyörtelenséget érezzük. Bár e téren már az 1809-es Istructió is nagyon határozott intézkedéseket javasolt, mégis az első években viszonylag gyakran előfordult, hogy természeti csapásokra való hivatkozással a terményjáradék kisebb-nagyobb részét elengedték. 1828-ban aztán ezt a türelmet pazarló gazdálkodásnak minősítve elrendelték a mindenkori dézsmahátralékok készpénzben, vagy munkában való törlesztését.

1

'

8 A földesúri járadék fajták közül a legvitatathatatlanabbul a munkajáradékok emelkedtek. Már a munkaszervezet tárgyalása kapcsán szólottunk róla, hogy a majorsági gazdálkodás kiszélesedésével egyidejűleg a 20-as évek végén a munkajáradékok kényszerítése már a törvényes robotmennyiség 50%-át megközelítő szupererogációhoz vezetett. Elsősorban pénzügyi megfontolásokkal függött össze, hogy a 30-as évek közepétől a robotot akkordosították, ami végül is a robotterhek olyan jellegű emeléséhez vezetett, amely az uradalmi kiadások növelésével nem járt együtt. Ehhez hasonló jellegű volt bizonyos majorsági táblák telekszám szerinti kiosztása művelés alá. 1842-ben Mernyén a munkajáradék egy részét telkenként 4 hold gabonaföld munkája és 5 hold őszi kalászos learatása tette ki. Mindezeket a munkákat ugyanekkor összesen 20 gyalogos munkanap jóváírásával ismerték csak el.

1

'

9 Láthatóan magas volt ez a teher, mert csak az 1836-os robotösszeírást tekintve is 16 fogatos és 20 gyalogos napra való munkáról volt szó. A munkajáradékok közül különösen súlyosan érintette uradalmunk jobbágyságát a hosszúfuvar kötelezettsége. A jobbágyterhek növekedése e vonatkozásban különösen szembeötlő volt. A Pesten székelő rendfőnökség és a mellette lévő társasház élelemmel történő ellátása szinte kizárólag az uradalomból történt, és a gyakori pesti fuvarok, az egyre növekvő méretű áruszállítás mellett ugyancsak igénybe vették a jobbágyfogatokat. Az uradalmi gyapjúnak a bécsi piacra történő betörése a rendszeres bécsi, a növekvő gabonaeladás pedig a veszprémi, a pécsi, a kanizsai és a győri fuvarokat szaporította. 1829-től a korábban fogatokon szállított 6-8 pm gabonát egységesen 10 pm-re emelték, még súlyosabb terhet róva a rossz útviszonyok miatt amúgy is elnyűtt jobbágyigára.

|s

° Ugyanekkor a jobbágyok hiába kérték az évenkénti egyszeri kötelező hosszúfuvart meghaladó szolgálatot legalább robotjárandóság fejében jóváírni, az uradalom a számára nyilván gazdaságosabb megoldásként a szupererogációhoz hasonlóan a 12 krajcáros kifizetést választotta.

181 Ha a jobbágy fogatereje e munka