Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Tóth Tibor: A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítás előtt

Az utasítás befejező része a gyapjúmosással kapcsolatos tennivalókat szabályozta. Az itt tárgyalt kérdések kétségkívül alapvető fontosságúak voltak. A gyapjúpiac viszonylagos telítettsége növelte a kereskedői igényeket, és az uradalmakat a megfelelő építmények elkészítésére kényszerítette.

101 Uradalmunk kerületei közül a két Balaton-parti - az öszödi és a dörgicsei - szerencsés helyzetben volt, bár Dörgicsének a part egy részét iszapossága miatt le kellett palióznia. A központi kerületek állományát azonban vagy Őszödre kellett hajtani, vagy a kazánnal működő somogyfajszi úsztatót kellett nagyon drágán igénybe venni. Végül is az uradalom 1846-ban Göllén a juhászat központjában a Schmidegg-féle berki birtokon is felhasznált szászországi minta alapján az 1848 előtti utolsó juhászati beruházásként felépítette a központi kerületek ellátását szolgáló úsztató ját.

101 A fentiekben igyekeztünk nyomonkövetni az uradalom juhtenyésztésének négy évtizedes kibontakozását, amit azonban legjobban talán mégis csak az ebből az ágazatból befolyt bevételek hallatlanul gyors ütemű növekedése jelzett, Sajnos azonban az uradalom vezetői a pénztárszámadások elkészítése után a gyapjúhozamokról készült kimutatások megőrzését nem találták szükségesnek, így mindössze csak két olyan évet találtunk, amikor az átlagos gyapjúhozam meghatározására is mód nyílott. 1824 1837 öreg ürü 2 3/4 font 3 font Öreg kos 1 3/4 2 Öreg anya 1 2/4 ,, 1 2/4 ... 2 éves ürü 2 2/4 ,, 2 3/4 „ 1 éves toklyó 1 1/4 ,, 1 1/4 „ 1 éves anya 114 5! 1 1/4 „ 1833-ban a bárányok gyapjával együtt számított uradalmi átlag 1,5 font volt.

103 A részletezőbb adatokat vizsgálva a fejlődés némi jelei látszanak, bár egyegy év hozamainak alakulását nagyon sok tényező befolyásolhatta. A helyenként emelkedő tendenciát azonban aligha írhatjuk a finomgyapjas állomány javára, hiszen e fajták éppen az alacsony hozamukról voltak ismertek, inkább a jobb tartásviszonyokat megháláló rackák szerepét kell itt látnunk. Ez a hozam minden esetre az országos átlagot elérte, sőt a német importból származó állományok átlagát valamelyest felül is haladta.

104 A lenyírt gyapjú értékesítésére rendszerint közvetlenül a nyírás után került sor. Első időkben a vásárlók a kanizsai és a keszthelyi közvetítő kereskedők voltak. 1833-ban került sor az első külföldi eladásra, amikor Pollák Dávid bécsi kereskedő mázsánként 110 pengőforintért és 1 aranyért megvette az uradalom összes gyapjúját. Ettől kezdve belföldi gyapjúüzletet az uradalom nem is kötött, a Schöller-, a Bleichröder-, a Biedermann-házhoz fűződő kapcsolataik folytán az uradalmi gyapjú évről évre a bécsi piacon értékesült. A nagytermelő és nagykereskedelmi kapcsolat kiépülését mutatta, hogy 1838-tól Strasser Fülöp személyében már állandó ügynököt foglalkoztattak a gyapjú és a búza elhelyezésére.

105