Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Tóth Tibor: A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítás előtt
is. Nem kívánjuk e kérdéskört itt részletezni, másutt már megtettük, 1 ' 1 a rendezések kapcsán, pusztán elöljáróban még is szeretnénk a figyelmet egy kérdésre felhívni. A 30-as években az uradalomban Szentmiklós pusztán, Csöke pusztán, Hetényben és Ság pusztán hajtottak végre cserét, ill. rendezést. Ezek a cserék szolgáltattak alkalmat az uradalomnak arra, hogy a falusi határok nyomáskényszeréből kibontakozva, kellő gazdasági instrukció birtokában kísérletet tehessen a halandóbb váltógazdálkodás megvalósítására. 15 A fentiekben nem kívántuk az uradalom területi kiépülésének folyamatát egész gazdaságában megrajzolni - a képet a továbbiakban még módunk lesz árnyalni -, mindössze a folyamat fő csomópontjait kiragadva a további tárgyaláshoz kerestünk fogódzókat, melyekhez a robotolható, majd önmagán fokozatosan túllépni szándékozó nagybirtoküzem kialakulásának a fő összetevőit köthetjük. AZ URADALOM HÁZIKEZELÉSBE VÉTELE Szó volt róla fentebb, hogy amikor a Rend 1807 nyarán a kusztodiátusi uradalom tulajdonába lépett, csakhamar, már 1807. szept. 17-én megállapodást kötött a birtok korábbi bérlőjével és évi 40 000 forintért a korábbi bérleti szerződés érvényét újabb 10 évre meghosszabbította. Hogy e döntéshez az új tulajdonos gazdasági felkészületlenségének, a gazdálkodáshoz szükséges anyagi eszközök hiányának mennyi köze volt, azt iratok hiányában nem tudtuk eldönteni, az azonban tény, hogy szinte kapva-kaptak a bérlőnek a szerződés megkötését alig egy évvel követő halálán, és gyorsan felhasználva a megállapodás idevágó záradékát, a birtokokat 1809 elején a saját kezelésükbe vették. Amikor az átvétel megtörtént - mint a fentebb közölt, területekre vonatkozó összeállításunkból is kiderült -, jóformán csak néhány apró jel mutatott ar uradalomban korábban folyó házikezelésre. Allodiális kezelésben az 1804-es kamarai felvétel tanúsága szerint mindössze 1198 hold szántó és 216 4/8 hold rét volt. E területek közül is csak a Mernyén összeírt földeken folyt házilagos termelés, itt volt adva a kellő számú személyzet, a többi kerületben a föld művelése kizárólag robotos erővel történt. A határhasználat módja felettébb tarka volt. Az összeírok Mernyén három, Göllén, Taszáron, Nagydobszán, Dörgicse vidékén négy, Attalában és Fonón két, végül Őszödön csak egy nyomásról tudtak. A somogyi és zala falvak nyomásos gazdálkodásának tarkaságát is jelző képből a 3-2-1 nyomás képlete teljesen világos előttünk, a 4 nyomásos formát azonban lényeges elemként kell értékelnünk, mert emögött ugyanis az ugar egy részének a rendszeres kapásművelését találjuk. Sem a kamarai összeírás, sem az összeírást követő első időszak forrásaiban a legelők terjedelmére vonatkozóan konkrét utalást nem találtunk, annak dacára, hogy a bérlők az egyes falvak határában tartottak rideg állatokat. 10 Ez az állattartás azonban nem volt jelentős - a számszerűséget ismét kénytelenek vagyunk adatok hiányában nélkülözni -, miután az 1809. júl. 2-i tisztiszéki ülés kénytelen volt a taszári és a fonói juhnyájakat Mernyére diszponálni, miután a falusiak nyájai eredeti telephelyükön a legelőkről kiszorultak. 17 Végül is 1809. január 24-én, amikor a Rend átvette a birtokot, összesen 21 398 Ft értékben a következő instrukciót kapta kézhez: 713 1/4 pm búza és rozsvetés, 55 pm ősziárpa vetés, 840 2/4 akó dézsmabor hordóstól, 16 2/4 akónyi pálinka hordóstól, 241 akónyi kád, 208 akó törkölyös edény, 2300 kéve zsupp,
