Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)

Tóth Tibor: A mernyei uradalom gazdálkodása a jobbágyfelszabadítás előtt

A piarista gazdálkodás kezdetén'

1 az új tulajdonosok az elzártságnak, a korábbi célszerűtlen gazdálkodásnak minden hátrányát kényszerültek átvenni. Az összesen mintegy 50000 hold földből elenyészően csekély volt az a terület, ami a majdan kiépülő nagybirtoküzem magjául szolgálhatott. A területi viszonyokat csak nagyon felületesen összesítő 1804-es kamarai felmérés a földbirtok használati viszonyaira vonatkozóan az alábbiakat közölte: Ö sszes Sessiók Házas HazátMaMajorErdő Cenzu föld birtok zsellélan jóisági ális (ju gera) rek zsellésági rét földek rek szántó s z á m a J u gera Mernye 8339 56 2/4 5 4 162 40 1800 134 Őszöd 1203 3/8 15 1/4 3 — 20 17 95 — Gölle 8145 4/8 66 2/4 11 3 439 42 180 2773 Attak 5882 6/8 53 3 1 180 31 4 8 — 485 Váron g 1485 11 2/4 6 1 — — 500 — Hctény pta. 1200 — — — 30 50 1180 Taszár 3666 5/8 27 6 — 130 — 600 780 Fonó 2514 4/8 22 3 — 110 — 500 780 Homok 2565 4/8 9 2/4 14 — — — 1300 — Nagydobsza 3135 4/8 40 2/4 3 — 41 — 800 207 Kisdobsza 2304 1/8 22 5/16 4 2 — — 420 252 Pettend 782 1/8 12 2/4 2 — — — — 91 Alsódörgicse 4122 2/8 10 10/16 24 — 54 56 2317 50 Akaii 2156 4/8 7 11/16 — — — — — — Kékkút 1398 1/8 7 14/16 — — — — 40 — Lovas 255/8 8 — — — — — Ság pta. 1070 6/8 — — 62 — 447 561 5 0000 371 3/8 91 11 1198 216 4/8 8949 7398 A fenti, a kamarai összeírás megfelelő adatai alapján összeállított táblázatunkból kiderül, hogy jogilag allodiális, tehát részben vagy egészben majorsági használatban mindössze 17000 hold körüli terület állott. Ha a tábla négy utolsó rovatához hozzávesszük a telkek számát, átlagosan az eszmei tartozékokkal együtt 40 holdas maximummal számolva, mindössze kb. 32 000 hold körüli használt földmennyiséget kapunk, azaz, az uradalomnak jutott Balaton-területet nem számítva, 10-12000 hold volt az a földterület, amelyről vagy az összeírások nem tudtak, vagy amelyekről az összeírókat tájékoztatni rendelt községi bírák „elfelejtettek" említést tenni. Ténylegesen az új birtokosoknak nem lett volna könnyű dolguk, ha uradalmaik határait be akarták volna járni. Az alapító, majd a birtokba helyező okmányok nem területeket, csak községeket, praediumokat soroltak fel. És ha a tulajdonba került falvak pontos határát nem lehetett tudni - 1831-ben Járányi István dörgicsei tiszt már sokadszor sürgette a vezetésére bízott úrbéres települé-