Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 5. (Kaposvár, 1974)
Bendefy László: Vörös László emlékezete
Somogy megyének a 18. század közepe óta igen kiváló mérnökei voltak. Az 1785-1807 közötti évtizedekben Nagy József volt a megyei hites főinzsellér (35/a). Öt Török Ferenc követte e tisztségben 1808-1832-Íg. Török 1832. ápr. 28-án halt meg. Ebben az évben aug. i-től dec. 18-ig Kehrn Vilmos mérnök vitte az ügyeket, de az év végével Somogy megye hites mérnöki állásából a Festetics-uradalomhoz távozott (35/b), ahol is rövidesen az uradalmi mérnöki hivatalok főnöke (igazgatója) lett belőle (35/c). Ekkor Győri József, Zala megye egykori hites földmérője állott helyt. 1832-ben azonban ő is idős ember volt, hisz már a múlt század legelején a zalai vizeket regulázta (35/d), s különben is két megye gondját viselte. Somogy megyei főmérnöki tisztsége „betsületbéli" stallum volt. (Ma másodállásnak mondhatnánk.) Győri József 1770 körül született. 1794-ben a Dráva Somogy és Zala megyei, valamint a Murának a határ és a torkolat közötti szakaszán térképező munkát végzett és szabályozási terveket készített (55/e). 1817-ben már Török Ferenc mellett tiszteletbeli mérnökként dolgozott; két évtized múlva (1837-ben) pedig; amikor önállóan már nem vállalt munkát, ugyanilyen minőségben Vörös László mellett találjuk (35/f). A vármegye 1833 legelején mégegyszer megkísérelte rábírni Kehrn Vilmost, hogy a Festetics-uradalmat otthagyva, fogadja el .. . a megye rendes földmérőjévé" történt kinevezését, de ő ismételten kitért a megtisztelő ajánlat elől (36). Erre a megyegyűlés - a főispán javaslatára - első földmérőül Vörös Lászlót, másod földmérőül pedig Török Miklóst választotta meg. Vörös 1833. október 28-án a főispán előtt letette a hivatali esküt (37), majd a Dráva legelhanyagoltabb szakaszán rövidesen megkezdte folyószabályozói mérnöki tevékenységét. Fizetését a természetbeni járandóságokon kívül évi 400 frt-ban rögzítették (38). Míg eddig főként vízügyi vonatkozású térképeket készített, ez időtől kezdve folyószabályozási munkálatok tervezése és végrehajtása kötötte le minden idejét. A megye vezetői meg voltak elégedve munkájával és a legnagyobb készséggel teljesítették minden kívánságát. 1835-ben a megyei mérnöki hivatal egész műszertárát a legújabb Voigtlánder-íéle mérőműszerekkel újították fel. Minthogy a beszerzett új műszerek között szerepel egy szintező műszer és két új szintezőléc is (39), bizonyosra vehető, hogy Vörös László az az időben legkorszerűbbnek tartott Huszár Mátyás-íéle szintezőműszert és az új beosztású szintezőlécpárt rendeltette meg a megye számára (14). A megye Szomaj ómban (a mai Kaposfőn) biztosított szolgálati lakást Vörösek számára. Ez az épület még ma is megvan a falu északi végén (1. kép és /. ábra); Mária Terézia idejében épült a megyei csendbiztos számára. Pincéje egyben börtön is volt. Vörös László a két szobából és konyhából álló épületet rendbe hozatta, felesége pedig a hozzá tartozó kertet valóságos kis paradicsommá változtatta. Itt növekedett fel öt gyermeke, bizonyára jó körülmények között, mert atyjuk fizetése és természetbeni járandósága, valamint az úrbéri elkülönítések végrehajtásával szerzett jelentős mértékű jövedelme nyugodt életlehetőséget biztosított a családnak. Kezdetben egyáltalában nem érezték jól magukat Szomajomban. Zsiga bátyjához írt egyik 1835. évi levelében arról panaszkodik, hogy a világ fővárosaihoz hasonló Pestről ,,egy rongyos, sáros faluba" kerültek, ahol megöli őket
