Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XV. század derekán

168. Komáromy, Magyar levelek . . . i. m. TT. 1909. 223-224. 1. Sziget, 1566. márc. 19. Orosztonyi Péter-Csányi Ákcs. 169. Szakály, Zur Kontinuitätsfrage . . . i. m. 260-261. 1. 170. Takáts, Kalauzok és kémek ... i. m. 133-212. 1.; Erdélyi Gyula, A magyar hírszerzőszolgálat a török hódoltság idején, különös tekintettel a budai pasalik területérc. Török hódoltságkori okmányok a magy. kir. Hadilevéltárban. Bpest, 1936. 33-58. 1. 171. Komáromy, Magyar levelek . . . i. m. TT. 1908. 443. 1. Kanizsa, 1555. szept. 24. Zichy István, Csányi Akos és Térjék Tamás-Nádasdv Tamás. 172. Eseményeire: Németh i. m. 121. sköv. 1. - Itt kell megjegyezni, hogy szükség esetén, nemcsak a magyar hatósáaok, hanem a törökök is éltek az útlezárás eszközével, és ezzel időlegesen megbénították a hódoltsági kereskedelmet: „Az N[agyságod] parancsolatja szerént — írja Kerecsényi Lászió gyulai kapitány 1561. október 12-én Nádasdy Tamásnak - bizon vagyon fél esztendeje, hogy megszerzettem az ineket, de az terek semminemű barmot erkedig fel nem bocsátott. Im mostan megeresztették az utat, és im mai napon attam az túriak [valószínűleg: mezőtúriak] kezébe kétszáz inet és két ereg bikát, kit szintén Kanisára visznek, ménest es szerzettem etvent, azt mingyárást clkildtem . . .** Komáromy, Kerecsényi Lászió . . . i. m. TT. ioo6. 262. 1. 173. OL VKI. Fol. Lat. 1347. „Inquisitio de excessibus . . . [mint a 43. jegyzetben]" 174. Szádeczky i. m. 276. 1. Kálmáncsehi, 1556. szept. 16. Kálmáncsehi város-Perneszy Farkas 175. I. m. több példával ns6-bói. 176. Komáromy, Kerecsényi Lászió . . . i. m. TT. 1906. m. Sziget, 1555. szept. 26. 177. Komáromy, Magyar levelek ... i. m. TT. 1907. 156-157. Sümeg, 1561. máj. 21. 178. Komáromy, Magyar levelek . . . i. m. 135. 1. Sümeg, 1561. ápr. 27. 179. Nélkülözhetetlen összefoglaló c kérdésről, számos adattal, de korrigálásra szoruló értékeléssel: Takáts, Török és magyar raboskodás. In: Rajzok... i. m. I. passim.; Modern értékeléssel: Sergij Vilfan, Die wirtschaftlichen Auswirkungen der Türkenkriege aus der. Sicht der Ranzionierungen. der Steuern und der Preisbewegung. In: Pickl, Die wirtschaftlichen Auswirkungen . . . i. m. 177-192. i. 180. A 103. jegyzetben idézett kezesiével. 181. E rendkívül érdekes sorsú mezőváros történetéről mindmáig nincs megfelelő monografikus feldolgozásunk. A ráckeviek kiterjedt marhatcnyésztéséről és pusztabérlcteiről sok adat található a Pest megyei Levéltár Acta judicialia című sorozatában. 182. Pickl, Die wirtschaftlichen Auswirkungen ... i. m. 95. 1. 85. jegyzete és 106. :. 183. I. m. 93. i. 184. I. m. 94. 1. 73-74. jegyzet (jóllehet 1564-ben még az Aufschlagot is mérsékelték, hogy a visszaesést fékezzék.) 185. I. m. 94-95. 1.; Ez is nagyban hozzájárulhatott a raguzai import vámbevételek ezidőben mutatkozó fokozatos, majd ugrásszerű növekedéséhez. Lásd: Hermann Kellenbenz, Südosteuropa im Rahmen der europäischen Gesamtwirtschaft. In: Pickl, Die wirtschaftlichen Auswirkungen . . . i. m. 33. 1. és F. W. Carter. The Commerce of the Dubrovnik Republik 1500-1700. The Economic History Review. II. Series 24 (1971) 370394. (vö. különösen a 393. lapon található grafikonnal) 186. Àz „ad ditionem ... ad Venctiam" megjegyzést úgy kell értékelni ehelyütt, hogy nem a szokásos laibachi úton. hanem valamely adriai kikötő közbeiktatásával, hajón jutott az áru Velencébe. 187. Pickl, Die wirtschaftlichen Auswirkungen ... i. m. 74. 1. térképmelléklete és Carter i. m. 384. 1. térképmelléklete. 188. HKA. Szigeti vizsgálat. A Sziget környéki kereskedők panaszlevclc. 189. Uo. A vizsgálóbiztosok jelentése. Pozsony, 15(55. szept. 20. 190. Lásd az 1. jegyzetet. A jegyzékben szereplő tételek összege: a nedölcei harmincad- és a görzi hídvám: 3 arany = kb. 4 magyar forint helyi vámok és legelőbérek: 93 garas = kb. 2 ma

gyar forint kb. 6 magyar forint (Az átszámítást Gedai István barátom volt szíves számomra elvégezni. Önzetlen segítségéért itt is szeretnék köszönetet mondani.) A szövegben 6 helyett mégis 5 magyar forintos végösszeggel számolunk, mert a garasban megadott tételek közül több gyanúsan hasonlít ugyanazon vám más forrásokból is ismert összegéhez - csakhogy az utóbbiak dénárról beszélnek: pl. a szigeti és csurgói vám esetében. Elképzelhető, hogy a velencei jegyzékben dénár helyett tévedésből szerepel garas. Ez a feltételezés - bár a garast nemigen szokták összetéveszteni a lényegcsen kisebb értékű dénárral - azért is jogos,