Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kanyar József: Kaposvár mezőváros művelődéstörténetéből a kései feudalizmus idején

vármegyéjében, kivált nagyobb városoktól félrébb csőkben is ilyenek állíttatnának", mivel az ilyen olvasószoba „a félszeg gondolkodás helyett, igazabb pontból való nézéseket támaszt''3G Ebben az olvasóteremben állították ki a megyében az első levéltári iratokat is - bátor politikai cselekedetként! - Wesselényi Miklós hűtlenségi perének teljes dokumentációját „erős fedezet mellett". Itt tették ki valahányszor Kossuth kéziratos Törvényhatósági Tudósításait is, nemegyszer aláírási és adakozási íveket is fektetve melléjük, ami ugyancsak bátor politikai meggyőződését és kiállását tanúsította Somogynak. A könyvtár új vezetőinek az ügyviteli szabályzat elkészítését is szorgalmazniok kellett, amely egyúttal a kölcsönzést is biztosította az olvasók számára.

37 A könyvtári szabályzat nem is sokat váratott magára, amelyet egy hattagú előkészítő bizottság már be is mutatott az 1832. február 6-i nagygyűlésen.

38 A szabályzat a könyvkölcsönzést is lehetővé tette 1-4 krajcáros díj lefizetése ellenében s mindazokat pénzbírsággal sújtotta, akik elvesztették a könyveket, vagy „fixumra", azaz, a kölcsönzés lejártára nem hozták vissza azokat. Az egyre növekvő könyvtári és olvasó egyleti gondokkal Somssich József nem tudott megbirkózni. Sem a könyvbeszerzés munkáját nem tudta elvégezni, még kevésbé tudta elkészíteni a könyvtár állományának a jegyzékét. Csakhamar le is mondott tisztségéről, s utódjául Festetics Lajos táblabírót választották meg.

39 De az állomány folytonos gyarapodása következtében a lajstromozásnak a változó könyvtárőrök sem tudtak eleget tenni. Két év múltán - 1834-ben - maga Festetics is - lakóhelyének távolságára hivatkozva - lemondott tiszteletbeli állásáról. A könyvtár ügyét nagy lendülettel vitte előre a művelt nagybajomi földesúr Sárközy István, a megye alispánja, aki 1835-ben már „rendbe is szedte" a könyvtár első állománylajstromát és munkatársául maga mellé vette Somssich Pált, akire 1840-ben, könyvtárfelügyelői tisztéről történt lemondása után örökségét: a könyvtár „további felügyelését" - újra Kapotsfy Mátyással együtt - rábízta, így kapcsolódott be a megye történetében is oly számottevő személyiség: Somssich Pál a Megyei Könyvtár munkájába. Sárközy István lajstroma polcok szerinti ABC sorrendben, 30 árkus papíron készült el. A lajstrom szerint a könyvtárban a hazai szépirodalmi művek száma 170 volt. (Ebből magyar: 157, latin: 9, német: 3). A hazai szakirodalmi művek száma pedig 590 volt. (Ebből magyar: 192, latin: 198, és német nyelvű 30.) Öszszesen : 590 mű. A külföldi szépirodalmi művek száma: 623 volt. (65 francia, 21 latin, 531 német, 5 olasz és 1 angol nyelvű.) A külföldi szakirodalmi művek száma pedig: 1941. (Francia nyelvű 133, latin 129, német 1661, angol 2 és olasz 16.) Összesen: 2564 mű. Végeredményében Sárközy István lajstroma 3324 művet tüntetett fel öszszesen 1835-ben a könyvtár állományaként.

40 Még a könyvtár „Címtalálójába" való futólagos betekintés is azonnal meggyőzheti az olvasót arról, hogy egy, viszonylag a kor színvonalán álló könyvhagyaték képezhette a könyvtár állományának az alapanyagát. Nemcsak néhány 171

1 előtti értékes hazai munka került a könyvtár polcaira (pl. Telegdi Miklós: Az evangéliumoknak magyarázatja, Bécs, 1577., Lépes Bálint: A haladó emberi nemzetnek fényes tüköré, Prága, 1615., Tyukodi Márton: Az tiszta életű Joseph