Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl külkereskedelmi útvonalai a XV. század derekán
mert már az 5 forintos hajtási és vámköltség is olyan magasnak tűnik, hogy kétségeket ébreszt a velencei jegyzékben feljegyzett tételek hitelességét (vagy a kiadás helyességét?) illetően. 191. Életrajzát: Maj/áth Béla: Maylád István (1502-1550). Bpest, 1889. 192. HKA. Szigeti vizsgálat. A Sziget környéki kereskedők panaszlevclc. - Egy-egy - létezésüket bizonyító adaton kívül - semmi közelebbit sem tudunk Zrínyi Miklós és Székely Lukács szigeti vámjáról, amelyek nem tévesztendők össze a cikkünkben sokat emlegetett szigeti vámmal (ez ugyanis a kamaráé volt). A szigeti vizsgálóbizottság 1565-ös jelentésében olvasható az alábbi, ezekre vonatkozó adat: ,,Ita cnim illa telonea domini nimirum comitis [Zrínyi] ct Lucae Zekcl Zygethy cxigi solita, prorsus tollenda cxistimamus," Zrínyi 1559-ben kéréssel fordult a királyhoz: „Est practerca oppidum unum cum pertinentiis Zenth Lercncz inter Quinqucccclesias ct Zygeth existens, quod . . . iure perpetuo ad me pertinet, in quo est teloneum anliquitus ordinatum, tamen quia vicinum Quin-queecclesiis est, hominem privatum pro exigendo co teloneo ibidem conservare non est tutum, igitur supplico humilime, dignetur clementer admitterc et ipsi Marco Horwath [= az akkori szigeti kapitánynak] mandarc, ut teloneum solitum in pracfata Zygeth homo meus exigere possit nam et alii fidèles maiestatis vestrae . . . talia eorum telonea, quae in locis consuctis exigi non possunt, ad Zygeth, exigenda transtulerunt . . ." Azaz a töröktől fenyegetett vagy elfoglalt vámokat, amennyiben közelükben biztos magyar erősség volt, hódolatlan helyekre telepítve szedették be egyes magyar urak. Lehetséges, hogy Zrínyi, miután megszerezte a szigeti kapitányságot, ezt a „szentlőrinci" vámot szedte Szigeten, és a vizsgálóbizottság jelentése is erre vonatkozik. Barabás i. m. I. 514. 1. Csáktornya, 1559. júl- 2 6193. Ennek jeleként 1568-ban Pettauban még élénken reagáltak arra a hírre, hogy a törökök 75 krajcárra emelték a pécsi marhavámot. Pickl, Handel und Wandel ... i. m. 186. 1. 62. jegyzet. Ez a rendkívül nagy mértékű emelés is arról tanúskodik, hogy a törökök is a vámok növelésével igyekeztek ellensúlyozni a pécsi vámbevételek gyors apadását. 194. Pickl, Die wirtschaftlichen Auswirkungen . . . i. m. 98. sköv. 1. 195. Fügedi Erik, Magyarország külkereskedelme . . . i. m. 2-3. 1. 196. Káldy-Nagy, Harács-szcdők és ráják . . . i. m. 169-172. 1. 197. Reizner János, Szeged története. IV. Szeged, 1900. 130. 1. 6. jegyzet.; Reiszig Ede, A mezőszegedi Szegedi család ősei. Turul 36 (1918—1921) 20-30.; Uő., A Dunántúlra szakadt Szcgcdy-család eredete. Turul 37 (1922-1923) 31. 1.; Bálint i. m. passim. 198. A velencei jegyzék - vö. 1. jegyzettel - szarvasmarhái sem igen jöhettek másfelől, mint Szegedről. 199. Káldy-Nagy, Statisztikai adatok . . . i. m. 32-34. 1. 200. I. m. 91. 1. 52. jegyzet. 201. Pickl, Die wirtschaftlichen Auswirkungen ... i. m. 127. 1. 202. Káldy-Nagy, Baranya megye . . . i. m. 122-124. 1203. Mérey Klára, Somogy megye pusztulása Szigetvár eleste után. In: Szigetvári emlékkönyv . . . i. m. 168. 1. 204. Marka Árpád, A Hadtörténelmi Levéltár iratanyagából. Magyar levelek a török hódoltság idejéből. Magyar Katonai Közlöny 17 (1929) 922. 1. Cscnger, 1594. jan. 24. Prépostvári-Mátyás főherceg. 20 1 ). Pethő Gergely: Rövid magyar krónika. Kassa, 1729. 129. 1. Ali budai basa írja 1586. szeptember 20-án Ernő főhercegnek, hogy ,, . . . megh paranczolta az hatalmas császár, hogy az tury cs Kalmanczan leött dolgot megh tuggyuk mi okaert leött, honnan sok szegény aros teöreökeökeöt mind marhastol el uittek . . ." Lehetséges, hogy ez a megjegyzés ugyanarra a vásárütésre vonatkozik, amit Pethő említ, s Pethő alkalmasint tévedett az évszámban, amikor emlékeit papírra vetette. Ha nem, úgy a magyar végbeliek többször is megkopasztották a kálmáncsehi vásárosokat, amiből következik, hogy Kálmáncsehi még ekkor is jelentős vásárhely volt. Takáts Sándor-Eckhart Ferenc-Szekfű Gyula, A budai basák magyar nyelvű levelezése. I. 1553-1589. Bpest, 1915. 364. 1. (A basa által említett vásárütés nem feltétlenül 1586-ban történt, hiszen a vele együtt felemlegetett turi eset is 1585. augusztus 24-én volt. Takáts Sándor, Vásárütés. In: Rajzok... i. m. 371-372. 1.) 206. Florváth i. m. 278. 1. 6. hasáb.
