Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Kanyar József: Kaposvár mezőváros művelődéstörténetéből a kései feudalizmus idején
patriarcha életének... Nagyvárad, 1641., Szentiványi Márton: Curiosiora et selectiora variarum scientiarum miscellanea, Tyrnaviae, 1689., Landovics István: Az az Űj Segétség . . . Nagyszombat, 1689. stb.), hanem kiváló hazai és külhoni agrár- és közgazdász szakemberek (pl. Balásházy János: Az adóról és még valami, Mitterpacher Lajos: Elementa rei rusticae, Technológia oeconomica, Physicalische Erdbeschreibung, Nagyváthy János kéziratai, Pethe Ferenc Természet históriája, Széchenyi István: Hitel-je, és a Lovakrul című, valamint Berzeviczy Gergely, Dessewffy József, Tolnay Sándor, Hartmann, Seyfert és Sind állatorvosi tárgyú írásai, Teneker, Bemard, Petri, Germenshausen állattenyésztési munkái, Wenkheimnek a hanyatló lótenyésztésről írt kötete, Szabó Dániel Paraszti majorsága és Kónyi János fordításában a Paraszt Magyarországon c. munka stb.), jeles hazai litterátorok (Ányos Pál, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Dugonics András, Faludy Ferenc, Fáy András, Gyöngyössy János, Heltai Gáspár, Kisfaludy Sándor, Pálóczi Horváth Ádám, Péczeli József, Virág Benedek stb.) és kitűnő történészek, földrajz- és orvostudósok (Bod Péter, Budai Ézsaiás, Bredetzky Sámuel, Bél Mátyás, Fessier Ignác, Oláh Miklós, Töltényi Szaniszló, Tessedik Ferenc stb.) művei és kéziratai is. E rövid áttekintés is arról győzött meg bennünket, hogy az agrármegye székhelyi mezővárosában igen gazdag szakirodalmi és folyóiratbeli anyagot mondhatott magáénak a Megyei Könyvtár a mezőgazdasági ismeretek területén különösképp - vitathatatlanul érdemeket szerzendő a nemesi agrármüveltség terjesztése és növelése tekintetében -, mellette - természetszerűleg - nem hanyagolván el a korabeli műveltség szintjét visszatükröző világirodalmi és történelmi, filozófiai, theológiai, természetrajzi, orvosi, politikai és jogtörténeti műveket sem, de a különféle lexikonok, szótárak, mezei és házi kalendáriumok, térképek, statisztikák, almanachok és egyéb kézikönyvek sorozatait sem. 1859-ben két jelentős adománnyal bővült a könyvtár állománya. Töltényi Szaniszló, a megye ösztöndíjas pesti, majd bécsi orvostanára (1795-1852), két tudományos munkáját (Pathológia, Kritik der Medizin) ajándékozta a levéltárnak, illetve a könyvtárnak. A megye köszönete elismeréséül táblabírói címmel tüntette ki a kiváló orvost/' 1 Péry Ignác táblabíró közbejöttével pedig Nyikos Lászlóné, Nagyváthy János fogadott leánya, a kiváló mezőgazdász két eredeti munkájának a kéziratát ajánlotta fel a könyvtárnak azzal, hogy azokat a „többi böcsös" kéziratok között helyezze el, „miután azoknak nyomtatás által való közzétételük meg nem engedtetett". Az egyik kézirat „A magyar Feudes és Zászlós úr" volt, a másik pedig a „Magyar hazai gazdálkodás"/' 2 A könyvtár 1832-ben kezdte el kölcsönzési naplójának vezetését. A „Reversalis Protocollum"-nak nevezett kölcsönzési napló teljes címe: „Az olvasószobából könyveket kivevő uraknak Revarsalis Protocolluma" volt, amelyet 1832. január i-től kezdve 1870 márciusáig vezettek. A kötet lapjainak forgatása közben a kaposvári és a megyebéli reformnemzedék kulturális életére vonatkozóan sok értékes adatot találunk. Tiszta képet nyerhetünk arról is; mit olvastak az emberek a XIX. század derekán a megyeszékhelyen és a megyében, kik voltak rendszeres kölcsönzői a könyvtárnak? Összeállíthatjuk belőle a könyvtárbajáró lapoknak és folyóiratoknak a jegyzékét is. Kik voltak a Megyei * Olvasótár leghűségesebb olvasói és kölcsönzői? Berzsenyi Dániel, Xantus Ignác, Somssich Pál, Madarász József, Szokolay Dániel, Mocsy Antal és János, Nagy Lajos stb.