Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kanyar József: Kaposvár mezőváros művelődéstörténetéből a kései feudalizmus idején

patriarcha életének... Nagyvárad, 1641., Szentiványi Márton: Curiosiora et se­lectiora variarum scientiarum miscellanea, Tyrnaviae, 1689., Landovics István: Az az Űj Segétség . . . Nagyszombat, 1689. stb.), hanem kiváló hazai és külhoni agrár- és közgazdász szakemberek (pl. Balásházy János: Az adóról és még va­lami, Mitterpacher Lajos: Elementa rei rusticae, Technológia oeconomica, Physi­calische Erdbeschreibung, Nagyváthy János kéziratai, Pethe Ferenc Természet históriája, Széchenyi István: Hitel-je, és a Lovakrul című, valamint Berzeviczy Gergely, Dessewffy József, Tolnay Sándor, Hartmann, Seyfert és Sind állator­vosi tárgyú írásai, Teneker, Bemard, Petri, Germenshausen állattenyésztési mun­kái, Wenkheimnek a hanyatló lótenyésztésről írt kötete, Szabó Dániel Paraszti majorsága és Kónyi János fordításában a Paraszt Magyarországon c. munka stb.), jeles hazai litterátorok (Ányos Pál, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Dugo­nics András, Faludy Ferenc, Fáy András, Gyöngyössy János, Heltai Gáspár, Kis­faludy Sándor, Pálóczi Horváth Ádám, Péczeli József, Virág Benedek stb.) és ki­tűnő történészek, földrajz- és orvostudósok (Bod Péter, Budai Ézsaiás, Bredetzky Sámuel, Bél Mátyás, Fessier Ignác, Oláh Miklós, Töltényi Szaniszló, Tessedik Ferenc stb.) művei és kéziratai is. E rövid áttekintés is arról győzött meg bennünket, hogy az agrármegye székhelyi mezővárosában igen gazdag szakirodalmi és folyóiratbeli anyagot mond­hatott magáénak a Megyei Könyvtár a mezőgazdasági ismeretek területén külö­nösképp - vitathatatlanul érdemeket szerzendő a nemesi agrármüveltség terjesztése és növelése tekintetében -, mellette - természetszerűleg - nem hanyagolván el a korabeli műveltség szintjét visszatükröző világirodalmi és történelmi, filozófiai, theológiai, természetrajzi, orvosi, politikai és jogtörténeti műveket sem, de a különféle lexikonok, szótárak, mezei és házi kalendáriumok, térképek, statiszti­kák, almanachok és egyéb kézikönyvek sorozatait sem. 1859-ben két jelentős adománnyal bővült a könyvtár állománya. Töltényi Szaniszló, a megye ösztöndíjas pesti, majd bécsi orvostanára (1795-1852), két tudományos munkáját (Pathológia, Kritik der Medizin) ajándékozta a levéltár­nak, illetve a könyvtárnak. A megye köszönete elismeréséül táblabírói címmel tün­tette ki a kiváló orvost/' 1 Péry Ignác táblabíró közbejöttével pedig Nyikos László­né, Nagyváthy János fogadott leánya, a kiváló mezőgazdász két eredeti munká­jának a kéziratát ajánlotta fel a könyvtárnak azzal, hogy azokat a „többi böcsös" kéziratok között helyezze el, „miután azoknak nyomtatás által való közzétételük meg nem engedtetett". Az egyik kézirat „A magyar Feudes és Zászlós úr" volt, a másik pedig a „Magyar hazai gazdálkodás"/' 2 A könyvtár 1832-ben kezdte el kölcsönzési naplójának vezetését. A „Re­versalis Protocollum"-nak nevezett kölcsönzési napló teljes címe: „Az olvasó­szobából könyveket kivevő uraknak Revarsalis Protocolluma" volt, amelyet 1832. január i-től kezdve 1870 márciusáig vezettek. A kötet lapjainak forgatása közben a kaposvári és a megyebéli reform­nemzedék kulturális életére vonatkozóan sok értékes adatot találunk. Tiszta ké­pet nyerhetünk arról is; mit olvastak az emberek a XIX. század derekán a megyeszékhelyen és a megyében, kik voltak rendszeres kölcsönzői a könyvtárnak? Összeállíthatjuk belőle a könyvtárbajáró lapoknak és folyóiratoknak a jegyzékét is. Kik voltak a Megyei * Olvasótár leghűségesebb olvasói és kölcsönzői? Berzsenyi Dániel, Xantus Ignác, Somssich Pál, Madarász József, Szokolay Dániel, Mocsy Antal és János, Nagy Lajos stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom