Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)
személyesen részt venni a királyi tanács ülésén. 18 Bandériumállítási kötelezettségeik alapján állította össze az ide tartozó családok XV. századvégi listáját Engel Pál, aki egyben - a gazdasági hatalmukat igazoló - birtokstatisztikájukat is elkészítette. 1, A világi feudális uralkodó osztály harmadik rétege a jómódú középbirtokos nemesekből állt. Míg az előző két réteg tagjai, legalább is ha már oda tartozónak számítottak, amennyiben szolgálatot vállaltak, általában csak az uralkodóhoz álltak be, addig a középnemesi réteg alkotta a bárók vezető familiárisainak csoportját. Megyénként csak néhány család tartozott közéjük 18 , amelyeket rokonsági kötelékek is összetartottak. 111 Ennek a tekintélyes középnemesi rétegnek kettős arculata volt: egyrészt őket tekinthetjük a köznemesség vezetőinek, másrészt azonban többségükben a bárók familiárisaiként azoktól függtek. 20 A bárók tényleges hatalmi körének kiterjedésének vizsgálatánál tehát nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy kik voltak familiárisaik. Erre a familiarités intézményének első feldolgozója, Szekfű Gyula már 1912-ben figyelmeztetett.1 Ugyancsak Szekfű mutatott rá arra először, hogy a familiárisok nem csupán uraik birtokait igazgatták, hanem amennyiben azok állami tisztséget töltöttek be, helyettesekül familiárisokat választottak, akik nem a királytól, hanem uraiktól függtek. 22 Azóta a familiaritás történetét számos kiváló tanulmány megjelenése lehetővé tette jobban megismerni 2 ' 1 , és arra is akadt már példa, hogy egy bizonyos feudális úr életrajzának feldolgozója ezzel kapcsolatban összeállította familiárisai jegyzékét is. Nyilvánvaló tehát, hogyha a bárókhoz tartozó Újlaki birtokpolitikáját vizsgáljuk, akkor a nemesi középréteghez tartozó familiárisainak, vagy legalább is jelentős részüknek névsorát, birtokaik kiterjedését is ismernünk kell. Nyilván nem véletlen, hogy - miként fenn láttuk - a vajda a Tamási-család két elfoglalt uradalmáról mondott le tekintélyes familiárisai javára. Nem szűkíthetjük le azonban Újlaki hatalmi körzetének kiterjedését saját és familiárisai birtokaira, hanem az általa betöltött állami tisztségekre: vajdaság, bánságok, megyésispánságok is tekintettel kell lennünk. Mályusz Elemér mutatott rá arra, hogy a nagybirtok önmagában nem volt elég, hogy territoriális fejedelmi hatalom alapjául szolgáljon, arra az állami jogok egy részének, és főleg a szabadok feletti bírói hatalomnak megszerzése adott csak lehetőséget. 2 '' Újlaki boszniai királyságát ugyan Mátyástól adományul kapta, és nem maga szerezte, nem kétséges azonban, hogy Mátyást erre a lépésre - legalább is részben - Miklós vajda hatalma kényszerítette. 21 ' Kérdés tehát, hogyan függ össze a birtokpolitika, a melléktartományok feletti kormányzat, valamint a familiárisi szervezet Újlaki politikai pályafutásában. Újlaki Miklós viszonylag fiatalon kezdte politikai szereplését. Mivel valószínűleg 1417-ben született 2 ', huszonegy éves volt, amikor 1438-ban macsói bánnak nevezték ki, és ezzel egy tartomány kormányzójaként az „igazi bárók" sorába emelkedett. Bántársa a királyné (Zsigmond leánya, I. Albert felesége) elsőfokú unokatestvére, Ciliéi Anna fia, Garai László volt. 2s A macsói bán joghatósága alá általában legalább hat-hét délmagyarországi megye tartozott 29 , és mivel ezek az ország legnépesebb, leggazdagabb megyéi között foglaltak helyet, :i " betöltött állásánál fogva a fiatal Miklós bán nagy tekintélyt élvezhetett. Nem szabad azonban ezt túlbecsülnünk. Igaz, az Újlaki birtokok egy része a macsói bánság területén feküdt, és az itteni családi hatalmuk nyilván hozzájárult, hogy ezt a tisztet előtte már három Újlaki, köztük Miklós apja is betöltötte." De a Garai-
