Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

Zsigmond királytól birtokokat, és urát a császárkeronázásra Olaszországba kísérve, a pápától egyházi kiváltságokat kapott.

140 Kaplati Mihály 1458-ban már Üjlaki macsói vicebánja,

146 1471-ben pedig mint láttuk újlaki várnagy. Valkó megyében birtokot is szerzett.

147 Üjlaki birtokpolitikája szempontjából a fia mellé rendelt két utolsó tanácsos, Dombai és Buzlai szerepe a legjelentősebb. Az Abaúj és Sáros megyékben birtokos Gergellaki Buzlai László állott hosszabb ideje Miklós vajda szolgálatában. 1441-ben és 1445-ben erdélyi alvajdája volt, és valószínűleg - mint arra már rámutattunk - erre való tekintettel neveztette ki a vajda Buzlai Bertalant a péterváradi apátságára.

148 Buzlai azután 1456 elején egy másik Üjlaki familiárissal, Nagyvölgyi Lászlóval együtt királyi lovászmesterként a bárók közé emelkedik, majd 1457-1458-ban ugyanők ketten a pohárnokmesterséget, egy másik bárói méltóságot töltenek be. Fügedi joggal emelte ki, hogy a homo novus-ok szokatlan emelkedésének vagyunk a tanúi.

149 Buzlai és Nagyvölgyi további pályafutása, amelyhez még Dombai és Disznósi lényegében hasonló karrierjét sorolhatjuk, különös következtetésekre ad azonban alkalmat. Lássuk azonban először Buzlai sorsát. Már említettük, hogy része volt a Hunyadi-fiúk letartóztatásában. IA57. március 21-én V. László a következő főurakat veszi védelembe, mint akik részesek Hunyadi László kivégzésében, Mátyás és társaik elfogásában: Garai László nádort, Üjlaki Miklós erdélyi vajdát és szlavón bánt, Lindvai (Bánfi) Pál ajtónállómestcrt, Buzlai László pohárnokmestert, Szomszédvári Czernin Henning lovászmestert, Holczlcr Konrád osztrák kincstartót (Hubmeistcr), Rukkendar Wolfgang kamarást és Jodok véglegesi kapitányt. Amikor 1458 január 17-én a Szilágyi testvérek kibékülnek Garai nádorral, aki beleegyezik Mátyás királlyá választásába, ahhoz Buzlai is csatlakozik. 1:,

° 1459 februárjában - mialatt Űjlakiék Németújváron III. Frigyes királyválasztásában egyeznek meg - a Mátyás által újból lovászmesternek kinevezett Buzlai a többi főpappal és főúrral hűséget esküszik Mátyásnak.

1

''

1 És ez az ember tizenkét év múlva közönséges várnagyként régi ura szolgálatában áll, és amikor meghal, királyi familiáris fia nem a volt báróknak járó nagyságos, hanem csupán a vitézlő, egregius címmel nevezve járja ki székesfehérvári temetését az uralkodótól!

10

'

2 A bárók közé majd csak ez a fia, Buzlai Mózes jut be.

153 Bizonyos mértékben hasonló az Űjlaki-féle gyámtanács hetedik tagjának, Dombai Miklós raholcai várnagynak a pályafutása. Elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy a XV. század második felében Dél-Magyarországon két, egymással nem rokon, de azonos vagyoni és ennek megfelelően társadalmi szinten álló Dombai család élt, amelyek közül az egyik a tolnai (ma Dombóvár), a másik a somogyi (ma Kastélyosdombó) Dombóról nevezte magát.

1

'

4 Miklós a somogyi Dombaiakhoz tartozott. Családjának törzsbirtoka a Drávától hosszan felnyúlt észak felé, érintkezvén a szigetvári uradalom falvaival. (Ld. 3. térkép.) Birtokközpontjától (Kastélyos-) Dombótól szemben, a Dráva déli partján, alig 15 kilométernyire feküdt Üjlaki berzevicei vára. Dombai Miklós az 1450-es években felesége örökségeként megszerezte Somogy nyugati sarkán a Drávánál a zákányi uradalmat, illetőleg annak nagyobb részét.

155 Ezen kívül a valószínűleg rokon Gorbonoki családdal együtt társbirtokosa volt a szlavóniai jelentős gorbonoki uradalomnak.

loü Ez is a Dráva közelében feküdt, kb. 20 kilométernyire Üjlaki bakvai várától északnyugatra. Dombai birtokai alapján feltétlenül a középnemesség legfelső, már-már bárói szintet elért rétegéhez tartozott. Birtokainak fekvése