Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

JEGYZETEK 1. A Héderváry család oklevéltára, I. k. Bp., 1909, 218. 2. Uo. 221-229. - Az idézet uo. 224. 3. V. ö. Hajnik Imre, A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a vegycshází királyok alatt, Bp., 1899. 141. 4. Magyarország vármegyéi és városai. Somogy vármegye, Bp., é. n. 384. — Újlaki föispánságára ugyan csak 1445-1446-ból, 1455-ből és 1460-ból maradt adat, viszont az u. i. említett alispánok más adatok alapján az ő familiárisai voltak, öket 1452-ben, 1463-ban és 1474-ben nevezik meg, és ezért állíthatjuk, hogy legalább 1445-től 1474-ig, de valószínűleg 1477-ben bekövetkezett haláláig ő volt a főispán. Mellette társfőispánként a megye leggazdagabb birtokos családjából, a Marczaliakból származó személyek tevékenykedtek, először János, majd László. 5. Engel Pál, A magyar világi nagybirtok megoszlása a XV. században, 1. közlemény. Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, IV. k. Bp., 1968, 353. - Csánki Dezső, Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, II. k. Bp., 1894, 268-269. 6. Uo. II. k. 577. - Emőkéi Újlaki-familiárisságára ld. Mályusz Elemér, A magyar rendi állam Hunyadi korában, Századok, 91 (1957) 532. Halálára ld. uo. 7. Csánki előbb ici. h. - Zopa Hunyadi adománylevele szerint újvári, azaz kaposújvári várnagy, tehát Újlaki familiárisa volt. Zádor Mihály, Kaposvár, Bp., 1964. 49. - Már 1444-ben egyike a megye választott bíráinak, részt vesz az országgyűlésen is. 1449-berr. somogyi alispán, azaz továbbra is Újlaki szolgálatában áll. Mályusz i. m. 65-66. Somogyira ld. alább, 66. j. 8. Csánki i. m. III. k. Bp., 1897, 404. - Szcrecscnrc ld. alább, 184. j. 9. Engel i. m. 353. 10. Zádor i. m. 48. skk. - A család őse, Szerdahelyi Ders Márton, a XIV-XV. század fordulóján vicebán, alnádor, királyi hadvezér, majd asztalnokmcsterként a bárók egyike volt. Fügedi Erik, A 15. századi magyar arisztokrácia mobilitása. (Történeti-statisztikai kötetek.) Bp., 1970, 28, 40, 45 stb. - Bónis György, A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon, Bp., 1971, 176. H. Csánki i. m. II. k. 573-574. - Zádor előbb id. helye. 12. Zádor i. m. 50. 13. Ld. fenn, 10. j., valamint U. ő., A 15. századi magyar arisztokrácia demográfiai viszonyai, Történeti-statisztikai Évkönyv 1963-64, Bp., 1965. 35-71. - Ugyancsak Fügedi foglalkozott a közcpnemesscggel is, egy épp Somogy megyében is birtokos, és az ottani családokkal rokon - de polgári eredetű - családdal kapcsolatban: Die Verflechtung des Bürgertums und Adels in Ungarn am Ende des 14. Jahrhunderts. Die Familie Vincze von Szentgyörgy, Mélanges offerts á Szabolcs de Vajay, Braga, 1971, 231-246. 14. Ld. fenn, az 5. j.-ben id. m. 337-358, valamint 2 (befejező) közlemény, Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei, V. k. Bp., 1971, 291-314. 15. Fügedi, Mobilitás, i. m. 8—11. 16. Nézetünket, mint Fügedi kandidátusi értekezésének opponense az 1972. november 27-én tartott kandidátusi vitán ismertettük, valamint könyvének a Századokban sajtó alatti ismertetésében is kitértünk rá. 17. Engel i. m. (2. közi.) 291. skk. 302. 18. „ . . . sine proceribus nobilium, quales egregios vulgo vocamus, quales ctiam in uno comitatu vix duo vei très sunt. . ." Egyetemi Knöyvtár Kézirattára, Litt, et ep. orig. 32. 19. Erre ld. épp Fügedi, Die Verflechtung . . . i. m. 20. Ld. erre Mályusz i. m. 529-540. 21. Szekfű Gyula, Serviensek és familiárisok. Vázlat a középkori magyar alkotmány- és közigazgatástörténet köréből, (Értekezések a tört. tud. köréből, XXIII. k. 3. sz.) Bp., 1912, m. o. i. j.: „Igen hasznos volna, ha a naponkint szaporodó családtörténetek írói az illető hatalmas családtól függő familiárisokra és ezek birtokviszonyaira is kiterjesztenék figyelmüket. Az ilyen vizsgálat a család tényleges hatalmi körére is nagyobb világosságot deríthetne." 22. I. m. 85. skk. 23. V. ö. pl. Mályusz Elemér, A magyar társadalom a Hunyadiak korában. A hűbériség és rendiség problémája. Mátyás király Emlékkönyv, I. k. Bp., é. n. 308-433. - U. ő., A magyar rendi állam, i. m. - Bónis György, Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban, Kolozsvár, é. n. 217-312. 24. Elekes Lajos, Hunyadi, Bp., 1952, 119-123, 136-138, 298-301, 311-312.