Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

Újlakival szemben konkrétan Mátyás a jelek szerint nem tudott a rendiség erejével, a középnemesség összefogásával eredményt elérni, ezért a másik módszert alkalmazta. Amikor 1459 után - bizonyára a körmendi csatavesztés eredményeként - kibékült a vajdával, nemcsak birtokaiban erősítette meg, hanem régi tartományait, Erdélyt, Szlavóniát és Macsót is rábízta. Ezeken a helyeken vajdailletőleg bántársakkal igyekezett semlegesíteni. Csak 1465-ben sikerült az erdélyi vajdaságból leváltani, nyilván azért, mert itt sem birtokai, sem familiárisai révén nem volt hatalmi bázisa. Ennek ellenére Üjlaki erejét mutatja, hogy erre is csupán a koronázás (1464) után került sor. Szlavónia bánságáról minden jel szerint katonai nyomással távolította el 1466-ban Mátyás Miklós bánt: a király sereggel vonult ide, és leváltotta tisztéről. A macsói bánságról azonban most sem sikerült elmozdítania. Üjlaki birtok- és familiárishálózata olyan gondos elővédrendszert alkotott a macsói bánság megyéi körül, hogy ennek széttörésérc Mátyás sem vállalkozott.

198 Ezért egyrészt a közeli püspökségek megbízható kézre juttatásával, másrészt Hunyadi familiárisoknak Üjlaki befolyási körzetében nagybirtokossá tevésével igyekezett gyengíteni a vajda hatalmát. így lett kalocsai érsek (igaz, már korábban) a királyi kancellár, Várdai István, majd utóda, Matucsinai Gábor, pécsi püspök Janus Pannonius, zágrábbi püspök Thuz Osvát, és lettek bárók Zápolyai Imre és Thuz János.

199 Ennek a politikának aztán az lett a különös következménye, hogy amikor Janus és a Thuzok 1471-ben a Vitéz-féle összeesküvés idején lengyel trónkövetelőt hoztak Mátyás ellen, Üjlaki Mátyás oldalán maradt. Ennek következménye lett boszniai királysága, valamint a szlavón bánság visszaszerzése. Ez utóbbiról azután 1473-ban megint leváltotta Mátyás, feltehetően azért, mert Miklós boszniai királyságát szlavón királysággá akarta átalakítani.

200 Hogy ez a leváltás hogyan sikerülhetett, nem tudjuk. Az Újlaki-féle tartományúri hatalom végleges megtörésére csak a boszniai király halála után kerülhetett sor. 1477-ben halt meg, maga után hagyva 17-18 éves Lőrinc nevű fiát. Lőrinc nem tartotta meg Boszniát, nyilván túl nagy anyagi megterhelést jelentett az Újlakibirtokoknak.

201 A macsói bánságot örökölte ugyan, de 1478-ban - országgyűlés segítségével - megszűnt oktavális törvényszék-tartási joga, és úgy látszik ezzel együtt a bánsághoz tartozó megyék feletti joghatósága.

202 Megint azt tapasztaljuk tehát, hogy a kiskorú (illetőleg nem teljesen nagykorú) báró-örökös idején

203 volt a királynak lehetősége egy hatalmas báró megtörésére. Végeredményben Újlaki példája tökéletesen beillik a XV. századi arisztokrácia történetébe. Magyarországon, ahol a városi polgárság gyenge volt, a király centralizációs politikája csak nehezen érvényesülhetett.