Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)

H7- Amint a felvétel részletes elemzésénél láttuk, a mikéi, istvándi és barcsi termelőszövetkezetek tagsága megyei átlagot messze meghaladóan pozitíve viszonyul a közöshöz (ugyanígy lényegesen a megyei átlag alatt van az egyéni felé orientálódók aránya mindhárom termelőszövetkezetben); a szennaiak alig több fele (52%), a zamárdiak pedig nem egészen harmada (31° () !) részesítené csak előnyben a közös gazdálkodást. Ezen utóbbi két termelőszövetkezet tagsága az egyéni ismételt választásában is „élenjáró": Szennában a megyei átlag kétszerese (!) ez az arány. Zamárdiban is 14" n (itt egyébként az össztagság csak 45'VQ-a választana földművelő foglalkozást; 55" o-a másutt dolgozna; ez ötször magasabb arány, mint a megyei átlag). Feltűnő, hogy míg az egyesült hetcsi termelőszövetkezetben az össztagság 68%-a részesítené előnyben a szocialista nagyüzemi gazdálkodást (s csak 8%-a választaná az egyénit), addig a termelőszövetkezet egyik községében, Csombárdon mindössze 46" 0 a téeszt választók aránya (Hetes községben ugyanakkor 74%). Hogy a termelőszövetkezetet az egyéni gazdálkodással szemben előnyben részesítők megyei aránya mennyire pozitív (66 : 9), azt egy több mint fél évtizeddel ezelőtt, a megye akkori legjobb közös gazdaságában, a barcsi Vörös Csillagban végzett felmérés eredményeivel való összevetés mutatja. Míg 1965-ben Barcson az össztagság (a felmérés a tagok csaknem 100%-ára kiterjedt) 83%-a részesítette előnyben a termelőszövetkezeti gazdálkodást (ott más választási lehetőséget, mint az egyénit és közöst, nem adtunk) az egyénit választók 17%-os arányával szemben, addig 1971 tavaszán a megyei össztagság közel 7%-át reprezentáló felvételünk szerint (ha a barcsinak megfelelően a két választási alternatívát tekintjük) a közöst és egyénit választók aránya - a téesz-választás szempontjából - még ennél is pozitívabb: 88% döntene ismételt választási lehetőség esetén a nagyüzem mellett, s mindössze 12% ellene (ma Barcson a téeszt választó 352 fővel szemben mindössze 14 az egyéni felé orientálódók száma; azaz az arány 96 : 4-hez). 118. Az össztagság tehát kétharmada részesítené előnyben ismételt választás esetén a termelőszövetkezetet. A téeszt választók több mint 75%-áról pedig azt is elmondhatjuk, hogy tudatosan és következetesen döntött így, mert ezek mindegyike „könnyebben cl amióta a téeszben dolgozik", „megtalálta számítását a termelőszövetkezetben" és „mai szemmel szükségesnek látja a téeszek megszervezését hazánkban." Az össztagságnak az a 9%-a, amely ismét az egyénit választaná, csak 33%-ában következetes „választása" irányába (ugyanis csak harmaduk adott a fenti 4 kérdésre következetesen tagadó választ). Guttman- vagy kumulatív-skála vizsgálatok alapján az össztagság 51,6%-a egyértelműen pozitív álláspontra helyezkedik a técsszcl kapcsolatban. Vele szemben egyértelműen negatív állásponton van a tagság 2,5° o-a. Az össztagságból téeszt választott 65,9° Q, egyénit 9% (ezek egymáshoz való viszonya 88-12). A következetesen téeszt ill. egyénit választók aránya jobb ennél: 95,4 : 4,5 ! A téeszhez való egyértelműen pozitív, illetve negatív álláspontúaknak téeszhez való pozitív viszonya majdnem háromszor (!) jobb, mint a magukról ezt deklarál óknál. 119. A somogyi parasztság termelőszövetkezethez való viszonyában bekövetkezett változások valóban nagyon jelentősek. Mindezek értékét akkor becsülhetjük igazán, ha tudjuk, hogy a megye téesz-tagságának majdnem 99%-a az első somogyi termelőszövetkezet megalakulása előtt született: ha tudjuk, hogy az össztagság közel kétharmada nemcsak szocialista rendszerünknél idősebb, dc az első magyar proletárdiktatúra előtt született, s legalább háromnegyedük volt (már) egyéni gazda (azaz 4.5 évesnél idősebb). 120. Ügy érezzük, hogy a somogyi téesz-tagság körében végzett felmérésünk is megerősíti az MSZMP K. B. novemberi ülésén elhangzott azon megállapítást, hogy „a parasztság gondolkodása tíz esztendő alatt többet változott, mint azelőtt 100 év során. Elmondhatjuk, hogy parasztságunk a maga tömegében a szocialista mezőgazdaság, s ezen keresztül a szocializmus fenntartás nélküli híve lett."