Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)
A fentiekhez hasonló klasszifikációt figyelhetünk meg a keresetek szerinti megoszlásnak és a téeszekhez való viszonynak a vonatkozásában. A részesedés növekedésével párhuzamosan nő a termelőszövetkezetet előnyben részesítők aránya: az 500 Ft alatt részesedők 61,7%-a választaná a közöst, az 500-1200 . keresők 64.2, az 1200-2500 Ft-tal részesedőknek viszont már 70,2" o-a, s végül a 2500 Ft feletti kategóriának 79,9" o-a. Az egyéni előnyben részesítése fordítottan arányos (a fenti sorrendben): 11,8-9,9-6-3,2" 0. A párt- és KISZ-tagok 3,2%-a az egyénit választaná! Az előbbiek 77,4, az utóbbiaknak csak 58,1%-a részesíti előnyben a szocialista nagyüzemet."' 1 Külön szeretnénk kiemelni, hogy az istenben hívők és nem hívők között a termelőszövetkezethez való viszony szempontjából - nincs különbség (előbbiek 65,5, az utóbbiak Ö7,5%-a). lls Azok, akik szükségesnek látják a termelőszövetkezetek megalakítását hazánkban, azoknak 72,2 (l o-a választotta a közöst, s mindössze 6,1% az egyénit; azoknak pedig, akik elismerték, hogy könnyebben élnek, amióta téeszben dolgoznak, 80,4" o-a választotta a nagyüzemet az egyénit előnyben részesítő 4%-kal szemben; s kb. ugyanez az arány azoknál, akik végleg megtalálták számításaikat a termelőszövetkezetben (79,3-4,8%). Ugyanilyen az arány azoknál, akik nem küldenék gyermekeiket a városba dolgozni, akik már a téesz-szervezések idején is 116 szükségesnek látták a termelőszövetkezetek megalakítását. Az egyes téeszekben belül jelentős mértékű szóródás figyelhető meg (ami a legközvetlenebb összefüggést mutatja a termelőszövetkezetek anyagi viszonyaival)."' Összegezésképpen azt mondhatjuk, hogy a termelőszövetkezethez való viszony függ a kortól, a részesedés mértékétől, a termelőszövetkezetbe való (első) belépés időpontjától, a párt- és KISZ-tagsági viszonytól, (bár nem egyértelműen) a műveltségi szinttől, s bizonyos mértékig attól, hogy a megkérdezett mikor vált földje tulajdonosává. A termelőszövetkezethez való viszony nem függ viszont a nemtől, a vallástól, attól, hogy nyugdíjas-e vagy sem, s a termelőszövetkezetbe való belépés előtti földmennyiség mértékétől."'" Megállapíthatjuk: a mezőgazdaság szocialista átalakításával a paraszti tudat alakulása jelentősen előrehaladt. Az egyik legfigyelcmre méltóbb jelenség, hogy a termelőszövetkezeten belüli társadalmi rétegződést elsősorban a szocialista viszonyok határozzák meg. Nemcsak a belépés előtti birtoknagyság (földnélküli, kis-, közép- és gazdagparaszt) szerinti rétegződést söpörte el, dc ami sokkal fontosabb: a korábbi birtoknagyságon alapuló, ez által meghatározott tudati tényezők is alapvetően megváltoztak."" Összegezésképpen tehát elmondhatjuk, hogy általában azok a társadalmigazdasági változások, amelyek hazánkban az elmúlt negyedszázadban végbementek, különösen pedig azok, amelyek a mezőgazdasági tulajdonviszonyok és termelőerők fejlődésében bekövetkeztek, nemcsak új feltételeket teremtettek a parasztság politikai tudatának 13 ' fejlődéséhez, de - mint felvételünk tanúsága egyértelműen mutatja - át is alakították azt úgyannyira, hogy - Erdei Ferenccel szólva a somogyi termelőszövetkezetekben nemcsak ,,sorsot cserélt az ember", dc ,,maga is megváltozott már, s a régi sorsát nem veszi többé a vállaira".
