Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Benke József: A termelőszövetkezeti mozgalom és a termelőszövetkezetek társadalmi-gazdasági viszonyainak a fejlődése Somogyban. (1957-1970.)

Mindez azt jelenti, hogy a termelőszövetkezetekben a bővített újratermelés érdekében az árrendezés végrehajtása szükséges volt mind a termelési viszonyok és a termelőerők összhangjának megteremtéséhez, mind a szocialista termelési viszonyok további erősítéséhez. Mint láttuk, az átszervezés éveiben mind a bruttó, mind a nettó termelési érték stagnált. De ugyanezt mondhatjuk cl az egy kat. hold összes területre jutó álló- és összes vagyonról is: míg 1957-ben és 1958-ban az állóvagyon meghaladta a 3 ezer forintot egy kat. hold összes területre vetítve, az összes vagyon pedig a 4900 forintot, addig az átszervezés évei alatt alig haladták meg a fenti összegek felét,'

1 sőt az átszervezés előtti értéket csak évtizeddel később, 1967-ben érte el a megye mezőgazdasága: ekkor a termelőszövetkezetek egy kat. hold összes területére jutó állóvagyona 2984, összes vagyona 5026 forintot tett ki.'- A nagy fejlődés a 60-as évek végén következett, amikor az egy kat. hold összes területre jutó állóvagyon 5747, az összes vagyon pedig 7257 Ft-ot tett ki.

53 Ez már az 1967eshez viszonyítva is jelentős mértékű növekedés: az állóvagyon közel duplájára (92,6 százalékkal) emelkedett, összes vagyon pedig 1970-ben - a három évvel korábbinak - majdnem felével (44,4" o-kal) nőtt. Míg azonban ide eljutottak, rendkívül sok nehézséget kellett leküzdeniük. A fentebb említett gazdasági és közgazdasági tényezők mellett olyan - nemcsak megyei specialitásokban rejlő - problémával és nehézséggel is találkozunk, amelyek nehezítették gazdálkodásuk eredményesebbé tételét. A kezdeti évek (szubjektív (emberi) tényezői mellett mindenekelőtt az átszervezésből adódó problémák, de ezeken túl a természeti - és a már említett - közgazdasági tényezők mellett a termelőszövetkezetek vezetése voltak azok a tényezők, amelyeket megoldva lehetett csak a tényleges nagyüzemi gazdálkodást megvalósítani. Éppen ebből kiindulva, már az MSZMP 1958-as decemberi határozata is rendkívül nagy jelentőséget tulajdonított a vezetés javítása kérdésének. '''' A megyei pártbizottság is abból indult ki, hogy ,,a megszilárdítás munkájának kulcskérdése ... a vezetés javítása"," ezen belül is a pártszervezetek életrehívása, a meglevő szervezetek munkájának eredményesebbé, határozottabbá tétele.

50 A pártszervezetek fejlesztése mellett elsőrendű feladat volt a termelőszövetkezetek szakmai vezetésének javítása (hiszen az átszervezés éveiben rendkívül alacsony színvonalú volt a vezetés.) Az átszervezés éveiben a megyei pártbizottság többször vizsgálta a függetlenített vezetést, s mindannyiszor kénytelen volt megállapítani, hogy az elnökök, agronómusok és főkönyvelők szakmai és politikai képzettségének fejlesztése alapvetően fontos feladat. Bár 1959-ben a 247 elnökből 133 volt párttag, de 33 olyan is akadt, akik - emberi és politikai magatartásuk, szakmai képességük következtében - egyáltalán nem voltak alkalmasak az elnöki funkció ellátására. Ha a vezetők szakmai képzettségét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy 1959-ben 163 olyan elnök volt, akinek semmiféle képesítése nem volt," s még 1960-ban is 149 volt az ilyen elnökök száma (sőt az átszervezés befejező éveiben, 1961 végén az elnökök még mindig 40%-a nem rendelkezett semmiféle képesítéssel).

jS Az elmúlt évtizedben a vezetés jelentős mértékben javult, vannak vezető szakemberekkel jól ellátott nagyüzemek, azonban „szövetkezeteink nagyobb részében kevés a szakember ... a negyedik ötéves tervben mindent meg kell tenni a szakemberhiány csökkentéséért."

m Talán ennél is fontosabb az a körülmény, hogy a somogyi termelőszövetkezetek csaknem felében (247-ből 115-ben)

00 nem volt az átszervezés megindulása