Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Simonffy Emil: Somogy megye mezőgazdasági földbirtokstruktúrájának néhány kérdése 1935-ben

Megfigyelhető, hogy ahogyan csökken a kisbirtok részesedése az összterületből, úgy növekszik a községek határának átlagos nagysága mintegy négy és félszeresére. A szántóföld átlagának növekedése már korántsem ilyen ütemű, és csúcspontját a 30-40 százalékos kategóriában éri el. Most vizsgáljuk meg a községek jellegének alakulását járási bontásban. A községek megoszlása a kisbirtoknak az összterületből való részesedési aránya alapján a következő: 90 80 70 60 50 40 3° 20 10 0 Összesen 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 százalék Igali j. 5 4 I 4 9 4 2 I i 31 Szigetvári j. 9 3 3 7 6 7 2 6 i 44 Csurgói j. 3 4 3 5 4 3 3 i 2 28 Kaposvári j. 7 3 i 8 1

5 7 1

2 2 55 Barcsi j. 6 2 i 6 i 3 3 3 i 26 Tabi j. 4 2 3 10 4 3 2 i 29 Marcali j. 3 4 3 3 2 5 1

2 7 i 40 Nagyatádi j. 3 2 3 i 3 5 9 2 i 29 Lengyeltóti j. I i i 3 6 6 5 2 i 26 Kaposvár város I I Összesen 40 26 16 38 53 44 $2 29 7 4 309 Mint láthatjuk, a különböző jellegű községek területileg igen széjjel szóródtak a megyében. Megyei átlagban a községek 21,3 százalékában haladta meg a kisbirtok részesedése a 80 százalékot, és 29,7 százalékában nem érte el a 40 százalékot. A négy „kisbirtokos" jellegű járásban sem haladta meg a kisbirtokos jellegű községek aránya a 30 százalékot (az igali járásban 29,0° 0, a szigetváriban 27,3%, a csurgóiban 25,0%, sőt a kaposváriban 18,2" 0 volt azoknak a községeknek az aránya, ahol a kisbirtok részesedése a 80 százalékot meghaladta. Igaz, hogy a nagybirtokos jellegű községek (a kisbirtok részesedési aránya nem éri e! a 40 százalékot) aránya ezekben a járásokban a megyei arány alatt maradt: az igali járásban a községek 12,9%-a, a szigetváriban 20,5" o-a, a csurgóiban 21,4 %-a és a kaposváriban 25,5" o-a tartozott ebbe a csoportba. A három „nagybirtokos" jellegű járásban is a községek differenciálódását látjuk. A marcali járásban a községek 17,5%-a, a nagyatádiban i7,2°o-a kisbirtokos jellegű, és csak a lengyeltóti járásban fordult elő, hogy csak egyetlen kisbirtokos jellegű község volt (3,8%). E járásokban viszont a községek mintegy fele nagybirtokos jellegű (a marcali járásban 50,0%, a nagyatádiban 4i,4°,o, a lengyeltótiban )3,8"<>). A fentiekből megállapíthatjuk, hogy a járások jellegét nem annyira a kisbirtokos, hanem a nagybirtokos községek aránya határozta meg, a kisbirtokos jellegű községek aránya a lengyeltóti járás kivételével mindegyik járásban meghaladta a 10 százalékot, hasonlóan a nagybirtokos falvaké is. Negyven községben a kisbirtok aránya 90 százalék fölött volt, ezekben a községen belül a nagybirtok nyomásáról nem beszélhetünk, viszont e községek szétszórtan találhatók a lengyeltóti járás kivételével valamennyi járásban. Mindössze 4 községben nem érte el