Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Simonffy Emil: Somogy megye mezőgazdasági földbirtokstruktúrájának néhány kérdése 1935-ben

Az egyéni kisbirtokok száma területe o- 5 kat. hold 5- 50 kat. hold 50-100 kat. hold Az 1935. évi polgári statisztikai felvétel nagyság-kategóriái nem esnek egybe a parasztság rétegeivel, különben sem csak a földbirtok nagysága játszik szerepet az egyes rétegek elhatárolódásában. Annyit az utóbbi évek kutatásai alapján meg lehet állapítani, hogy az állandóan idegen munkaerőt foglalkoztató gazdagparaszti gazdaság alsó határa nem sokkal volt az 50 kat. hold alatt,

10 így valószínűleg nem járunk messze a valóságtól, ha az 50-100 holdas kisbirtokosokat tekintjük gazdagparasztnak. Somogy megyében súlyuk az egész kisbirtokosságon belül jelentéktelen volt, legmagasabb arányban a tabi járásban részesedtek a kisbirtok területéből, itt is csak 5,1 százalékban, a csurgói járásban viszont csak a kisbirtok területének 1,4 százaléka volt gazdagparaszti kézen. 5 kat. holdon alul tulajdonképpen nem is beszélhetünk gazdaságról, e törpebirtokosok megélhetését már nem elsősorban saját „mezőgazdasági üzemük", hanem idegen üzemben vállalt bérmunkájuk biztosította. Megyei átlagban a kisbirtok összterületének 22 százaléka volt az agrárszegénység birtokában, arányuk négy „kisbirtokos" jellegű járás közül háromban jelentősen a megyei átlag alatt maradt (a kaposváriban 17,4%, az igaliban 17,6%, a szigetváriban 18,9° u), viszont a csurgói járásban 27 százalék volt. Az előbbi három járásban az 5-10 holdas birtokok területének részesedési aránya is a megyei aránynál alacsonyabb volt, viszont a szigetvári járásban a 10-20 holdasok, a kaposvári és az igali járásban a 10-100 holdasok aránya a megyei átlagnál magasabb volt. Viszont a csurgói járásban az 5-10 holdasok aránya volt magasabb, a 10-100 holdasok aránya alacsonyabb a megyei aránynál. Ez azt mutatja, hogy a négy kisbirtokos jellegű járás közül a csurgói nemcsak területileg különít el a másik háromtól, hanem jellegben is. A 10 holdon aluli földbirtokok magas részesedési aránya, a kisbirtok nagyfokú elaprózódottsága, a szántóterület alacsony hányada a csurgói járás birtokstruktúráját a szomszédos Zala megye általános képéhez teszi hasonlóvá, „törpebirtokos" jellegű járásnak tekinthetjük, ahol az egyéni kisbirtok területének 57,4 százalékát a 10 kat. holdnál kevesebb földdel rendelkező földbirtokok foglalták el. Ezzel szemben a kaposvári járásban 58,2%, az igaliban 59,3%, a szigetváriban 57,8°o, hozzájuk kapcsolódva a tabi járásban 62,4% a JO kat. holdnál nagyobb kisbirtokok részesedése az összterületből. A kaposvári, az igali és a tabi járásban a kisbirtok területének egyötöde-egynegyede a 20—50 holdas birtokosok tulajdonában volt. Ugyanitt magas a szántóföld aránya is. Ezeket a járásokat véleményünk szerint joggal tekinthetjük „középparaszti" jellegűnek. Ez egyúttal utal arra is, hogy a paraszti „boldogulás" jegyeivel miért éppen ezen a vidéken találkozunk leginkább. A „nagybirtokos" jellegű járások közül az 5 holdon aluli birtokosok aránya a marcali és a lengyeltóti járásban a megyei arány fölött, a nagyatádi járásban a megyei arány alatt volt, az egyéni kisbirtok szerkezete szempontjából az előbbi két járás a csurgói járással mutat hasonlóságot, azzal területileg is érintkezik, a nagyatádi és a barcsi járás viszont átmenetet alkot a „középparaszti" jellegű járások felé. 68,6% 31,2% 75,i% 2,9" H