Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kelemen Elemér: A népoktatás Somogyban a dualizmus kezdő éveiben

A babócsai „tanácskozmány . . . népnevelési ügyben" 1867. október 26-án „tartatott" - Mérey Lőrinc szolgabíró elnökletével. Az alakuló jegyzőkönyv a népnevelés kérdésében eltérő álláspontokra is utalva - felsorakoztatta a korszerű népnevelés legfontosabb követelményeit: „a tanító-, illetőleg népnevelő képezdék fölállítását, képzett, alkalmas népnevelőket, ezeknek illő tartását, a gyermekeknek szükséges tankönyvek megszerzését, és az oskolába rendesen bejárását s könyvtárak felállítását." Az alakuló értekezlet héttagú választmányt bízott még az alapszabályok kidolgozásával. „Sok vajúdás után megszülettek Csokonyán múlt hó 13-án (1868. január 13-án) az egyleti szabályok, mikre mint közös alapra ráállani minden felekezetek ígérkeztek" - adott hírt a „Somogy" levelezési rovatában a babócsai alsó járás eseményéről, hozzáfűzve, hogy az „egylet céljaira" február 19-én Barcson bált is rendeztek, szép eredménnyel.

28 Az elfogadott alapszabály az országos és a megyei mintától több ponton eltért. Különösen figyelemre méltó a 8. pont, mely szerint „az egylet a tanítók további képzésének előmozdítására egyleti könyvtárt állít fel, melyet a tanítók vallási különbség nélkül használhatnak." Szabályozta a könyvtár fejlesztésének és gondozásának módját; kitért a továbbfejlesztés lehetőségére is: „ha a körülmények engedik, az egyes iskolákban a gyermekek számára is fog az egylet kis könyvgyűjteményt szerezni."

29 Az egylet központja Csokonya volt; a mozgalomhoz a környező községekből csakhamar mintegy 85 tag csatlakozott. Az egylet alapításában nagy szerepet játszott Barla Szabó József orvos, akinek jelentős érdemei voltak a csurgói tanítóképzőt előkészítő belső-somogyi akciókban és Szalóky Dániel csoknyai tanító. Az egylet első elnöke gróf Széchenyi Pál volt. Hosszas előkészületek előzték meg az ugyancsak rövid életűnek bizonyult tabi kerületi népnevelési egylet megalakulását. Az 1868 januárjában „e nemes célra szervezett vigalom" után, májusban „kisebéddel és táncvigalommal egybekötve" tartották meg az előkészítő értekezletet, majd az egylet alakuló ülését. A januári értekezleten „a kerület minden vallású lelkészei, tanítói és még a népnevelés sok más barátja közül középszámban egybegyűltek"; s a tanácskozáson élénk vitára került sor. Az egyik felszólaló azt fejtegette, hogy „korunk egyenlőségi szelleme alapján is olyan helységben, amely célszerű berendezéssel csak egy iskolát képes fenntartani, akárhány vallásfelekezetű legyen is a lakosság, csak egy iskolát állítsanak fel, illetőleg hagyjanak meg."

30 Az előkészületek hangadói a kerület protestáns és izraelita tanítói voltak; a katolikus papság és „a birtokos osztály" fokozatosan visszavonult, magára hagyta a tabi próbálkozást.

31 Az alapszabályok kidolgozása szeptemberig elhúzódott; az egylet „hivatalos" megalakulása csak 1868. december 10-én történt meg. A vármegye által „pártfogólag" felterjesztett alapszabályokat Eötvös végül 1869. február 13-án hagyta jóvá.

32 A következő hónapokban néhány adományai hívta fel magára a figyelmet a tabi egylet; később tevékenysége egyre formálisabbá vált; s végül csendesen feloszlott.

33 A kaposvári népitevelési egylet viharos jövőjét már a megalakulás körülményei is jelezték. A „Somogy" 1868. február 4-i híradása szerint azonos időpontra hívták ösze - Komesz György esperes elnöklete alatt - a kaposvári és Csépán Antal első alispán vezetésével - a megyei népnevelési egylet alakuló tanácskozását. A március i-én megtartott városi értekezlet Komesz Györgyöt bízta meg az alapszabály kidolgozásával, s gyakorlatilag kezébe adta a választmány irányítását is.

31 Annak ellenére, hogy a választmányban a különféle vallásfeleke-