Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Tóth Tibor: Az úrbéri viszonyok megszüntetése a mernyei uradalomban

JEGYZETEK 1. Szentiványi Béla: A piarista kusztodiátus gazdaságtörténete. Bp. 1943. 117. 1. 2. Somogy megyei Levéltár (továbbiakban: SML). Mernyei uradalom levéltára (továbbiak­ban: Ul.) Fiscális iratai (továbbiakban: F.) Nagydobszai úrbéri perek 1744-1829. 1812. febr. 20. 3. Uo. Homoki elkülönözési per. 1763-1897. 1818. júl. 18. 4. Uo. Mernyei úrbéri perek. 1810-1855. 1826. jún. 1. 5. Vö. Szabad György: A tatai és gesztesi Eszterházy-uradalom áttérése a robotrendszerről a tőkés gazdálkodásra. Bp. 1957. 28. 1. Für Lajos: A majorsági zsellérkérdés rendezése 1848—1896. Szabó István szerk. : Agrártörténeti tanulmányok. Bp. i960. 426. 1. 6. A teljesség igénye nélkül hadd utaljunk Bencze Géza két írására, melyek a nagybir­tokok termelésfejlesztési kérdéseinek és a reformkori vízrendezéseknek a kapcsolatrend­szerét boncolgatják. (Adatok a Kapos-völgyi vízrendezés első időszakához (1807-1819). Kanyar József szerk.: Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1970. 101-113. 1.; A Kapós vízrendezési munkálatai Somogyban (1820-1835). Uo. Kaposvár, 1971. 91-109. 1.) 7. Vö. Für Lajos: Jobbágyföld-parasztföld. Szabó István szerk.: A parasztság Magyaror­szágon a kapitalizmus korában (1848-1914). Bp. 1965. 91. 1. T. Mérey Klára: A somogyi parasztság útja a feudalizmusból a kapitalizmusba. Bp. 1965. 102-103. 1. 8. SML. Ul. F. Dörgicsei úrbéri perek. 1768—1856. 1840. aug. 27., 1843. dec. 30. 9. 1836. VI. tc. 3. §. 10. Vö. T. Mérey: i. m. 11. Szentiványi Béla: i. m. 17-18. 1. Melhárdt Gyula: A székesfehérvári őrkanonokság tör­ténete. Veszprém, 1906. 12. Vö. Tóth Tibor: Az ellenőrzés és irányítás rendszere a reformkori mernyei uradalomban. Kanyar József szerk.: Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1971. 139-159. 1. 13. SML. Ul. F. Mernyei úrbéri perek. 1810-1855. 1834. márc. 29. 14. Uo. 1834. jún. 24. 15. Uo. 1834. márc. 29. A tervezet azon túlmenően, hogy a csere módozatát és indítékait tisztázta - meggyőzendő a vállalkozás hasznosságában kételkedő, irányító rendtársait — pontos gazdasági számításokkal is szolgált. Ehelyütt ezeket hosszasan nem részletezhet­jük ugyan, de éppen az ilyen feljegyzések ritkasága miatt mégis ideállítjuk az összefoglaló adatokat. A szentmiklósi majorság művelési ágmegoszlása a következő volt: szántó: 1076 hold; rét: 160 6/8 hold; legelő: 121 7/8 hold; erdő: 700 1/8 hold; berek, hasznave­hetetlen: 7 5/8 hold; összesen: 2066 3/8 hold. A rétekről és a 7 db 150 holdas szántó­tábláról — 7 évenkénti trágyázást tervezve — a következő tudnivalókat közli Ugróczy: Terület hold Trágya­szükséglet mázsa Robotszükséglet igás kézi Hozam mázsa rét 160 6/8 2 846 1/4 453 2/8 1821 3/4 4000 I. ugar 150 18 562 2/4 2065 1/4 998 3/4 1751 II. ősziek 150 — 75 420 1751 III. krumpli 75 — 400 2025 5250 kukorica 75 — 267 1312 1/4 900 IV. bükköny 150 — 312 1/2 960 3000 V. őszi kalászosok 150 — — — 43 VI. zab 75 — 160 150 600 hajdina 75 — 160 127 1/2 837 VII. tavaszi kalászosok 150 — — — 412 ÖSSZESEN: 21 408 3/4 3893 1/4 7815 2/4 15 893 A rendelkezésre álló legelőterületekre 2000 db birkát számolt. Darabonként 8 mázsa trágyát számolva, ezenkívül figyelembevéve a beállítható igásállományt és göbölyhizla­lást, a trágyaszükségletet is fedezettnek ítéli. 16. Uo. ,, . . . talán e szín alatt lehetne próbát tenni egy csere cránt, előbb szép móddal a' polgárokat fel szólítván, ennek pedig nem sikerülése esetében Ns. Vgye közbe vetését is kérvén." 17. SML. Birtokösszeírások. 1848-1849. Itt jegyezzük meg, T. Mérey: i. m. 135. lapján a job­bágykézen lévő földet a megye művelt területeinek i/6-ra becsülte. Számításaink —

Next

/
Oldalképek
Tartalom