Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Kanyar József: Kaposvár mezőváros művelődéstörténetéből a kései feudalizmus idején
jusi, az alkalmazotti szülők iskolába járó gyermekcinek a száma (20.9%). Az abszolút többséget, a 73.8" o-ot a polgári családok gyermekei képezték, akiknek 923 volt a száma. 24 A tényleges iskolábajárás arányát az 1833-34-i iskolai esztendőben aránylag könnyen meg tudjuk állapítani, miután ebben az iskolai szemeszterben 204 volt az iskolakötelezettek, az iskoláskorúak száma. Ebből mindössze 123 járt az első osztályba és 36 a másodikba. Így az iskolábajárás aránya jóval kedvezőbb volt mondható a megyeszékhely-mezővárosban, mint a megye jobbágyfalvainak az iskoláiban. 20 A kaposvári nemzeti iskolába járó tanulók, valamint a rossz és kimaradt tanulók száma 1814-1845 között. 20 Iskolai év Az iskolába járók A tanulók számának A rossz Kimaradt száma alakulása % tanulók száma tanulók I8I4 70 100,0 I8I6 89 127,1 1824 165 235,7 1833/34. 159 227,1 1836/37. 191 272,8 16 1837/38. 177 252,8 31 9 1838/39. 150 2 14,2 20 1839/40. 150 214,2 14 1840/41. 179 255>7 M 1841/42. 218 311,4 25 4 1842/43. 188 268,5 29 5 Hogy milyen színvonalú volt a kaposvári elemi iskolában a tanítás, ahhoz elég csak a 30-as és a 40-es években még elég alacsony nívójú pedagógiai gyakorlatot említeni, amely a nemzeti iskolában a szajkózást tartotta a legeredményesebb módszernek. Az iskolábajárás elhanyagoltságának az okát a kortársak többnyire a polgári és a tanügyi hatóságok nemtörődömségében és a gyenge ellenőrzésben látták. 1836— 1843 közötti esztendőkben az 1350 iskolábajáró tanulóból a hanyag, illetve a rossz tanulók száma: 136 volt, a kimaradt tanulóké pedig 43, vagyisa kettő summájaként az össztanulók 13,2%-a. Talán nem lesz érdektelen azt sem megjegyezni, hogy a század első felében a mezőváros iskoláiban a leányok a fiúkkal együtt tanultak. Miután ezekben az iskolákban a nők sajátos hivatására és helyzetére való tekintettel semmiféle oktatás nem folyt, így már a század első felében, külön leánytanítást honosított meg a város, a második felében pedig, méginkább divatossá vált a városban a leányok számára a magániskolák szervezése. Ilyen magániskoláról van tudomásunk 20 növendékkel 1815-ben is, amelyet özv. Fekcténé nemesasszony vezetett. A másik magániskola dr. Serkl táncmesteré volt, amelyben a táncon kívül még, német nyelvet és kézimunkát is tanítottak i8i8-ban. 2/