Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)

Kubinyi András: A kaposújvári uradalom és a Somogy megyei familiárisok szerepe Újlaki Miklós birtokpolitikájában. (Adatok a XV. századi feudális nagybirtok hatalmi politikájához.)

megöletett egy adószedőt is, amiért 1495-ben a király hadat viselt ellene.

88 1494ben tehát az Újlaki birtokok nem fizettek adót, és így nem fizető jobbágyportáinak száma a tényleges portaszámot jelenti. 1495 nem használható fel: ekkor már sok Újlaki birtokot elfoglaltak a király csapatai. A baj egyedül az, hogy Valkó megye, Újlaki legjelentősebb birtokainak törzsmegyéje, valamint Szerem, ahol Szávaszentdemeter fekszik, hiányzik az összeírásból, és így ténylegesen hány jobbágyporta tartozott az Üjlaki család birtokába, nem állapítható meg, csak az, hogy a többi megyékben a porták hány százaléka felett rendelkezett. Annyi azonban a jelenleg rendelkezésünkre álló adatok alapján is biztos, hogy az ország jobbágyportáinak legalább egy, de legfeljebb két, két és fél százaléka Miklós vajdának és később fiának adózott.

89 Újlaki L őrinc birtokában levő jobbágyporták száma i494-ben.

n) Megye neve A megye jobbágyÚjlaki birtokában Ezek %-a portáinak összege lévő porták Nyitra 7 003,5 562,5 8,0 Vas 4 5°5>5 468,0 10,4 Somogy 11 OI2,o 337,5 3,i Fejér 3 090,0 2 57,0 8,3 Veszprém 3 461,5 183,0 5,3 Zala 9 5 5 3'° 54>o 0,6 Baranya 15 018,0 42,0 o,3 Komárom 2 195,0 34,o 1,5 Esztergom I 322,0 32,0 2,4 Összesen 57 160,5 1970,0 3,4 Ezekhez kell még a Szlavóniában fekvő birtokokat számítanunk. Szlavóniában más adórendszer volt érvényben, itt nem portákat, hanem füstöket adóztattak, azonban nem egy forintot, hanem csupán felet fizettettek. 1494-ben a Száván inneni négy szlavón megyében összesen 31 225 füstöt írtak össze, és mivel Üjlaki 830,5 forint adót nem fizetett ki, 1661 füst ura volt. Ez 5,3%. Egyelőre nem tudjuk a füst és a porta egymáshoz való viszonyát megnyugtatóan meghatározni.

91 Szlavónián kívül tehát kilenc megyében tudtuk az Üjlaki-birtokok számarányát meghatározni. Abszolút számokban a legnagyobb Újlaki-birtok Szlavóniában feküdt, utána feltehetően a sajnos ismeretlen Valkó megyeiek következtek, majd Nyitra, Vas, Somogy, Fejér és Veszprém. A többi megyékben elenyésző az Újlaki-porták száma, a szerémi és bácsiakra pedig semmi lehetőségünk sincs számuk meghatározására. Sokkal érdekesebb eredményeket kapunk azonban akkor, ha az Újlaki-portáknak az egyes megyéken belüli százalékarányát vizsgáljuk. Eltekintve Valkótól, ahol feltehetően elérte a tíz százalékot, valamint a meghatározhatatlan Szerem és Bács megyét, a leghatalmasabb Újlaki-birtok Vas megyében volt (10,4" 0), utána Fejér (8,3%), Nyitra (8,o° 0), Szlavónia és Veszprém (5,3°/Ü), Somogy (3,1%), Esztergom (2,4" 0), Komárom (1,5" 0) következett. Zalában és Baranyában az Újlaki-porták még a megye portáinak egy százalékát .sem érték el. Ha ezeket az alacsony százalékarányokat tekintetbe vesszük, akkor