Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 4. (Kaposvár, 1973)
Bendefy László: A juti gátak és a Balaton török-kori magas vízállása
Az egykori gátak a Siót keresztező Pély-pusztai út egykori hídj ától Ny-ra 550 öl (= 1043 m )> 44° öl ( = 834,5 m), illetve K-re 490 öl (= 929,3 m) távolságban voltak. Térbeli helyzetük rögzítéséül Siómaros templomától mérhető távolságukat is meghatároztam. Ezek: 2450, 2550 és 3500 öl, vagyis 4646, 4836, ill. 6638 m. Az utóbbitól a mezőkomáromi malom 2550 öl, azaz 4836 m távolságban volt. A Hadtörténelmi Intézet általam használt 5260. sz. 1 =25 ooo-es térkép lapja eredetileg az Orsz. Vízgazdálkodási Hivatal Vízrajzi Osztályának tulajdona volt. Ezért a Sió vízrajzi szelvényezése fel van rajta tüntetve. Eszerint: a Siójut és Siómaros közötti híd a 101,54 km-nél van, a régi gátak maradványai pedig a 94,66, 94,40, ill. a 92,20 szelvény km-nél voltak. Azért csak „voltak", mivel ezeknek a földgátaknak még nyomai sem maradtak fenn. Az 1856 után rövidesen elkészült új Sió-meder fenékszintjét ugyanis annyira leszállították, hogy az kb. 8 lábbal, azaz 2,5 méterrel, az egykori gát talpszintje alá került. (Azóta a Sión még egy mederszabályozás is történt!) A Tenczer-íéle lejtmérés látsíkja mai „országos" rendszerünkben kifejezve: /09,63 m A. f. magasságban volt. Ebből kiindulva az alábbi jellemző magasságokhoz jutunk. A Balaton 1856. évi legkisebb vízállása: 106,6 m A Sió-csatorna 1856. évi kitorkolásának fenékszintje 104,9 m A Sió új medre kitorkolásának fenékszintje 102,8 m A jövendőre tervezett legkisebb vízállás 104,8 m A juti fölgátak koronaszintje 1810-ben részleges lerombolásuk engedélyezése előtt 112,0 m U.az 1825-ben, részleges lerombolásuk után 104,0 m U.az az 1856. évi felvétel idejében • 101,2 m A gátak lábazatának szintje 99,6 m A kimosott böge fenékszintje 98,8 m A partok magassága a gátaknál a legújabb topográfiai térképek alapján: i. gát 2. gát 3. gát Bal part 129 m 133 m 123 m Jobb part 113m 114 m 126 m Az új mederfenék szintje a három gátmaradvány térségében 98,76 m A földgátak szükséges magassága 12,5 m volt. Az új meder fenékszintje a földgátak talpszintje alá került 1856-ban 0,8 m-rel Ugyanaz 1970-ben 4,4 m-rel A Tenczer-féle hosszszelvény alapján kiszámított magassági adatokból nyilvánvaló, hogy a régi földgátaknak ma már semmiféle nyoma sem található, mert a mai mederfenék 4,4 méterrel mélyebb szintben van, mint a földtöltések talpszintje volt. A töltések pusztulását két körülmény is siettette: részint laza (homokos löszös) anyaguk; részint pedig az, hogy elhatározták, majd elrendelték széthányásukat. A gátak lerombolása a Balaton magas vízállásának alábbszállítását jelentette. Ez pedig ütközött a nagybirtokosok érdekével, mert nekik a Balatonon és
