Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
T. Mérey Klára: A gyáripar Somogy megyében a két világháború között
A fonó- és szövőiparban 1935-ben 5 üzem dolgozott. A csurgói lengyárban ez évben vonult nyugalomba a régi igazgató és az újat az Ipari Jelzálogintézet állította az üzem élére.2/,° Más forrásból tudjuk, hogy ebben az esztendőben a lenszövőgyárak megvásárolták a Fiedler gyár szövődéjét és leállították azt. Ez állott akkor a kartell érdekében.241 Ehhez az ipari főcsoporthoz tartozik a nagyatádi selyemgyár is, amelynek a nagy tűzvész után újra épített modern festődéje 1934-ben már működött. Ekkor olyan hírek keltek lábra, hogy a nagyatádi üzemet bővíteni fogják. 1936- ban Mez Pált, az üzem régi igazgatóját a budapesti Angol-Magyar Cérnagyár vezetőjévé nevezték ki és a nagyatádi üzem vezetését a Mez rt zágrábi leraka- tának eddigi vezetőjére bízták.242 - 1937-ben már annak is híre járt, hogy a budapesti Reisch paszomántgyár Nagyatádra költözik és 120-150 munkással dolgozik majd ott. A kaposvári sajtó azonnal megszólalt: „Nem lehetne-e ezt a gyárat inkább Kaposváron elhelyezni?”243 Ebben az ipari főcsoportban igen jelentős üzemek dolgoztak úgy, hogy a munkások száma 311, a megye munkásállományának 11,4%-a. 1942-ben a termelt érték meghaladta a 10 milliót, ami a megye gyáripari termelésének 20,4%-a volt. A ruházati iparban 1 szabóüzem és 3 cipőgyár (Barcson, Szigetváron és Nagyatádon) dolgozott 1935-ben. Hat év múlva Hausner Ignác nagyatádi cipészüzeme már nem szerepelt a gyárak között. Ebben az ipari főcsoportban á megye gyári termelésének 4,5%-át termelte a megye gyári munkásainak 2,6%-a (206 ember). A megye legnagyobb iparágazatát az élelmezési és élvezeti cikkek gyártása képezte. 1935-ben a már említett laskagyáron és a cukorgyáron kívül egy 1937- ben céglajstromozott szigetvári konzervgyár,244 egy kaposvári konzervgyár, négy tejtermékgyár,245 egy szeszgyár és 30 gyári malom dolgozott ebben az iparágban. Az utóbbiak gyári jellegét a napi 200 q-s együttes őrlő és darálóképesség adta. - Ebbe az ipari főcsoportba sorolták a közhasználatú vízműveket. Somogybán Kaposváron volt ekkor 2, és 3 a Balaton mellett. Ide tartoztak a jéggyárak is: 2 Kaposváron és 1 pedig Szigetváron. 1942-ben a gyári malmok száma 19-re csökkent, megszűnt a kaposvári konzervgyár és helyét egy húsüzem foglalta el. Graumann Viktor adta el európai hírű pécsi gyárát és vásárolta meg 1937-ben a volt Gruber-féle hentesárugyár telepét Kaposváron. 80-100 munkás alkalmazását tervezte és napi 200 sertés feldolgozására a nemrég felépült városi vágóhíd egy részét vette bérbe.246 — 1942- ben alapították a Nagyatádi Konzervgyár Kft-t és a Balatoni Halászat Rt halkonzerv gyárát 1938-ban létesítették. A tej- és a sajtgyárak száma 1942-ben már 5-re emelkedett, mert 1940-ben Szigetváron alakult egy. A közüzemi vízművek száma viszont 3-ra csökkent. A jéggyárak közül az egyik kaposvári üzem csődbe jutott és a szigetvári jéggyár üzeme 1942-ben szünetelt. A működő jéggyár és az 1935. évi jegyzékben utólag bejegyzett konzervgyár a MIR cukorgyárának létesítménye volt. 1935-ben vették tervbe a hűtőkamra építését, amelyet export cikkek hűtésére szolgált.247 A Helios Konzervgyár Kft 1937-ben alakult 50000 pengő törzstőkével és 1942-ben is nagy nyereséggel dolgozott. Főként paradicsom és paprikapüré, valamint pulp és ízek, továbbá húskonzerv gyártásra rendezkedett be.248 Termékei 1939-ben Angliában is nagyon keresettek voltak és exportja Görögországra is kiterjedt.246
