Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Tóth Tibor: A szarvasmarha fajtaváltás Somogyban a századfordulón
55- Uo. 327/1908. sz. 56. Uo. 132/1908. sz. 57. Újhelyi Imre: Szarvasmarha-tenyésztésünk a közeljövőben. Köztelek, 1905. ápr. 4. sz. „Visszás állapot az, hogy a nagyobb gazdaságok a tolnai és baranyai vásárokon veszik a bonyhádit, a kisgazdákat meg külföld felé akarják orientálni.” 58. Újhelyi Imre:,, Kevés a tej. Termeljünk többet. Köztelek, 1911. márc. 4. sz. Steinhausz Frigyes: A lapálymarha tenyésztéséhez Magyarországon. Uo. 1911. ápr. 22. sz. Velük vitatkozva a hármas hasznosítás elsődlegességét hangsúlyozza Pivonkay Béla: A lapálymarha tenyésztése Magyarországon. Uo. 1911. május 27. sz. Érdekes, hogy Újhelyi maga a hármas hasznosítást alighanem csak közbülső állomásnak tekintette, s mint egy helyen közli az általa vezetett egyesület tenyészcélja a „moson megyei tejelő marha” kialakítása volt. (Mosonvármegyc szarvasmarha-tenyésztésének iránya. Uo. 1907. júl. 6. sz. és júl. 10. sz.) 59. Jelentős szerepet játszott Brokes Rezső az államilag kezdeményezett állatbiztosítás terjesztésében is és az ő közvetlen közreműködésének volt köszönhető pl., hogy az állami lehetőségen túl a büssüi körjegyzőség községeiben (Büssü, Fonó, Kazsok) a hitelszövetkezeten belül a gazdák kölcsönös állatbiztosító szövetkezetét hoztak létre. (SML. Kaposvári Állattenyésztési Felügyelőség iratai. 1, 154, 322/1908. sz.) 60. Pirkner János 1905-ös OMGE beszámolójában említi, hogy 1884-ben országosan a bika- tehénarány 1:66, 1895-ben 1:85, 1904-ben 1:72 volt. Idézi Gaál: im. 385. 1. 61. Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 51. k. 94-97. 1. 62. Vö. Újhelyi Imre: Tenyészállatok megválasztása a köztenyésztésben. Köztelek, 1898. nov. 16. sz. Várady Géza: Szarvasmarhák belső tulajdonságainak fontossága, tekintettel a hímek átöröklő képességére. Uo. 1900. máj. 19. sz. Kovácsy Béla: Köztenyésztési czélokra csak tisztavérű állatokat használjunk. Uo. 1900. júl. 14. sz.. Uö.: Antifomalizmus az állattenyésztés terén. Uo. 1907. aug. 31. sz. 63. SML. Kaposvári Állattenyészési Felügyelőség iratai. 8, 14, 236/1908. sz. 64. Magyar Statisztikai Közlemények. Űj sorozat. 51. k. 94-97. 1. 65. SML. Kaposvári Állattenyésztési Felügyelőség iratai. 54, 77/1908. sz. Kazsok, Porrog- szentkirály községeknek egy év alatt kétszer kellett bikát venniök. A probléma országos lehetett, mutatja ezt Deési Jenő írása, mely az uradalmi nevelésű állatok minőségi hibáit rója fel. (Veszni hagyjuk-e a magyar marhát? Állattenyésztési és tejgazdasági lapok. 1902. ápr. 27. sz.) 66. Uo. 11/1908. sz. 57. Uo. 91/1908. sz. A kereslet növekedése miatt oldotta fel a minisztérium a Mezőhegyesen tenyésztet szimentáli, kuhlandi tenyészbikák árát. (151/1908. sz.) Jellemző viszont, hogy Fülöp Pál kisbári kisgazda szimentáli bikájára nem tartottak igényt. (7/1908. sz.) 68. Kovácsy Béla: Tenyésszünk-e tisztavérben, vagy keresztezzünk. Állattenyésztési és tej- gazdasági lapok. 1902. nov. 2. sz. 69. Kovácsy Béla: Köztenyésztési célokra csak tisztavérű állatokat használjunk. Köztelek, 1900. júl. 14. sz. Uő.: Antiformalizmus az állattenyésztés terén. Uo. 1907. aug. 31. sz. Várady Géza: Szarvasmarhák belső tulajdonságainak fontossága, tekintettel a hímek átöröklő képességére. Uo. 1900. május 19. sz. Újhelyi Imre: Tenyészállatok megválasztása a köztenyésztésben. Uo. 1908. nov. 16. sz. 70. SML. Mernyei uradalom levéltára. Piaristica. 1835/1900. 71. A Magyarországi Kegyes-Tanítórend XXX. nagygyűlésének jegyzőkönyve. Bp. 1906. 72. SML. Mernyei uradalom levéltára. Gazdatiszti értekezleti jegyzőkönyvek 1890-1914. 1908. jún. 30., 1910. jún. 30., 1913. jún. 28. 73. Vö. Gaál: im. 459. 1. 74. SML. Kaposvári Állattenyésztési Felügyelőség iratai. 429/1908. továbbá 1914. nov. 20. Mernyei uradalom levéltára. Gazdatiszti értekezleti jegyzőkönyvek 1890-1914. 1906. jún. 30. Vö. még Für: im. 172. 1. Király: im. (1962.) 13-14. 1. Uö.: (1963.) 181. 1. Egyről másról. Állattenyésztési és tejgazdasági lapok. 1902. dec. 7. sz. Köztelek, 1907. márc. 20. Apróhirdetések. 75. A teljesség igénye nélkül Pókay Dezső: A magyar fajta szarvasmarha-tenyészetek jövedelmezőségének fokozása. Állattenyésztési és tejgazdasági lapok. 1901. jan. 5. sz. Baly Kálmán: Magyar ökör-tarka ökör. Uo. 1902. márc. 30. sz. Grassely Miklós: Magyar és tarka marha. Uo. 1902. nov. 30. sz. Szarvasmarha köztenyésztésünk. Uo. 1902. máj. 4. sz. Monostori Károly: A javított magyar szürke marha. Uo. 1902. dec. 21. sz. Várady Géza: A gyors fejlődés és edzettség egymáshozi viszonya magyar marha fajtánkban. Uo. 1902. dec. 28. sz. Matlaszkovszki Fádé: Díjnyertes hazai tenyészetek. Köztelek, 1904. máj. 21. 21
