Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Tóth Tibor: A szarvasmarha fajtaváltás Somogyban a századfordulón

zy SML. Közgazdasági előadó iratai. 6/189;. sz. Gaál az új helyzetet annál is inkább érezhette személyi rehabilitációjának, miután hivatalbelépésétől, 1890-től szinte a megye egyik legkövetkezetesebb „piros tarka hívője” volt.

26. Uo. 18/1895. sz.

27. Az M. kir. Földművelésügyi Minisztérium jelentése 1898. évi működéséről. Bp. 1899.

28. SML. Közgazdasági előadó aratai. 6/1895. sz.

29. Hensch Árpád: Mezőgazdasági üzemtan. I. k. Magyar-Óvár, 1901. 275. 1.

30. Vö. Vörös: im. 103. 1. és tovább.

31. Tejgazdaság és szövetkezetek a mezőgazdaságban. Magyar Gazdák Szemléje. 1898. május.

32. SML. Közgazdasági előadó iratai. 1899. máj. 1.

33. Uo. 1900. aug. 6. és okt. 28. A kijelölt községek a következők voltak: Beleg, Szob, Alsó- segesd, Fclsősegesd, Kónyi, Kutas, Szabás, Nagykorpád, Kisbajom, Iharos, Iharosbe- rény, Szomajom, Kiskorpád, Csököly, Gige, Jákó, Szentbalázs, Osztopán, Somogyvár, öreglak, Attala, Pula, Szabadi, Csoknya, Jád, Geszti, Sárd, Nagybajom, Böhönye, Mcr- nye, Aszaló, Mocsolád, Magyaratád.

34. Üjhelyi Imre: Falusi tejszövetkezeteink működése 1908-ban. Köztelek, 1909. aug. 28. sz.

35. Vö. Bocsor: im. 56-57. 1. Király István: A szarvasmarha-tenyésztés alakulása Somogy megyében. Agrártörténeti Szemle, 1963. 1-2. sz. 189. 1. A dicséretesen jó tejelő anyaggal rendelkező őrei tehenészet — telivér szimentáli, borzderes és bonyhádi állomány — 1913., 1914., 1915. években számított átlag szerint darabonként 1800 liter tejet adott laktációs korszakonként. (Magyarországi Kegyes-Tanítórend 1915. júl. 15-i kisgyűlésének jegyzőkönyve. Bp. 1915.)

36. Vö. Pókay Lajos: A tej szövetkezetek befolyása a szarvasmarha-tenyésztésre. Köztelek, 1904. jan. 13. sz. tovább: Az erőkifejtés befolyása a tejelőképességre. Állattenyésztési és tejgazdasági lapok 1902. okt. 5.

37. SML. Mernyei Uradalom levéltára. Piaristica. 1872-1944. A rendi kis- és nagykáptalanok részére készült jelentések: 1906, 1912, 1915, 1918. évekből.

38. Für: im. 170. 1. Gaál: im. 368-369. 1. Újhelyi Imre is dicsérőlcg írja, hogy az angolok a „szarvasmarha-tenyésztés terén is rekordot értek el, megteremtve az ő páratlanul álló jersei tehenüket, shorthorni marhájukat.” Mint látjuk, itt csak a tej és hús-termelésről van szó, az állati igázás a korabeli Angliában már nem volt általános igény. (Szarvasmarha-tenyésztésünk iránya. Köztelek, 1907. szept. 11. és szept. 14-i sz.)

39. Matleszkovszki Tádé: Díjnyertes hazai tenyészetek. Köztelek, 1904. máj. 21. sz. Vásárhelyi Géza: Hogyan tenyésszük az erdélyi jellegű magyar fajta szarvasmarhát? Uo. 1911. jan. 28. sz.

40. Matleszkovszki Tádé: Az állattenyésztés jövedelmezőségének kiszámítása. Állattenyésztési és tejgazdasági lapok. 1902. márc. 23. sz. „A szarvasmarha- és juhtenyésztés összes haszonágazatainak jövedelmi mérlege azonban többnyire készpénzveszteséggel záródik, de ezen veszteséget trágyatermelésükkel ellensúlyozzák.”

41. A Magyarországi Kegyes-Tanítórend 1909. júl. 19-i kisgyűlésének jegyzőkönyve. Bp. 1909.

42. Gerö Viktor: Magyarország szarvasmarha-állományának apadása. Köztelek, 1903. dec. 5. sz.

43. SML. Közgazdasági előadó iratai. 7/1903. sz.

44. Üjhelyi Imre: Szarvasmarha-tenyésztésünk a közeljövőben. Köztelek, 1905. ápr. 4. és ápr. 15-i sz.

45. Oderszky Lajos: A takarmányhiány és a magyar tarka (bonyhádi) marha fajta tenyésztése. Köztelek, 1908. júl. 25. sz.

46. SML. Kaposvári Állattenyésztési Felügyelő iratai: 22/1908, 244/1908. sz.

47. Uo. 172/1908. sz.

48. Uo. 129/1908. sz.

49. Uo. 564/1908. sz.

50. Uo. 31/1908. sz. A Vármegyei Gazdasági Egyesület elhatározta, egy tejgyűjtő állomás létesítését Kaposvárott.

51. Vö. Király: im. (1962) 60-61. 1., továbbá: Üjhelyi Imre: Haszonra tenyésztés küllemjavítással. Köztelek, 1905. aug. 5. sz. és Tanulmány a berni szarvasmarháról. Uo. 1905. aug. ;. sz.

52. Kovácsy Béla: Tenyésszünk-e tiszta vérben, vagy keresztezzünk. Állattenyésztési és tej- gazdasági lapok. 1902. nov. 2. sz.

53. Vö. Vörös: im. 313. 1. Bocsor: im. 65-67. 1. és Borzderes marhák keresztezési produktumainak tenyésztése. Állattenyésztési és tejgazdasági lapok. 1902. máj. 11. sz.

54. SML. Kaposvári Állattenyésztési Felügyelőség iratai. 74, 97/1908. sz.

212