Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Vass Előd: Törökkoppány 1556. évi első török adóösszeírása
1. Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, Budapest 1894, II. köt., 574 1. és VIII. köt., 436 1. 2. Szakály Ferenc: A Dél-Dunántúl kereskedelmi útjai a XVI. század második felében. Kézirat. 3. Csánki Dezső, szerk.: Somogy vármegye, é. n„ Budapest, 168-169 14. Velics L.-Kammerer E.: Magyarországi török kincstári defterek, Budapest 1886-1890, I. köt., 86 1. 5. Mahay Ferenc: István „Koppányi Püspök”; Történelmi Szemle, 1969, 1-2, 129 1. 6. Karácson Imre: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, Budapest 1904- 1908, II. köt. 30-32 1. 7. Fekete Lajos: Budapest a törökkorban, Budapest 1944, 319 1. 8. Csánki Dezső szerk.: Somogy vármegye .... id. m. 168-169 1. 9. Az 1558, 1565 és 1568. évi török zsoldjegyzékek eredeti kéziratait a bécsi National Bibliothek, Türk. Hass. Mxt., 633, 612 és 617. számú jelzetek alatt őrzi, mikrófilmjeik az Országos Levéltár gyűjteményében megtalálhatók, Véltes L.-Kammerer E.: id. m. II. köt., 235, 346 és 390 lapokon idézi. 10. Milan Vasic: Martaloci u jugoslovenskim zemljana pod turskom vladavinom, (Marta- lócok a délszláv területeken a török uralom alatt), Sarajevo 1967, 205—214 1. 11. Az 1562. és az 1581. évi összeírásokat idézi Velics L.-Kammerer E.: id. m. I. köt., 167- 170 1. és II. köt. 331-333 1. Eredeti kézirataik a bécsi National Bibliothek, Türk. Hass. Mxt. 591 jelzett alatt találhatóak. 12. A koppányi és simontornyai liva (a. m. szandzsák) törvénykönyvét, amely II. Szelim szultán korában (1566-1574) készült, közli latin betűs átírásban. Ö. L. Barkan, XV. ve XVI. inzi asirlarda Osmali Imparatorlugunda Zirai Ekonomik ve Hukuk ve Mali Esas- lari, (Az oszmán birodalom XV. és XVI. századi mezőgazdasági gazdálkodásának jogi és gazdasági alapjai), Istanbul 1943, 319-321 1. 13. A koppányi szandzsák első adóösszeírása I. Szülejmán szultán korában (1520-1566) készült. Mivel Törökkoppány 1555-ben esett el, így a tárgyalt összeírásunk az első, amelyet I. Szülejmán korában jegyeztek fel. Az eredeti kézirat őrzőhelye Isztanbulban a Miniszterelnökségi Levéltárban (Basvekálat Arsivi), Tapu defter No. 665, Varak 186 jelzett alatt van. Mikrofilmje az Országos Levéltárban az 10129. számú dobozban található. E mikrofilm 107. felvétele Törökkoppány szandzsákszékhely, itt feldolgozott első török adóösszeírását tartalmazza. Ezenkívül még 1565 körül készült egy részletes és egy összesített adóösszeírás (Istanbul, Basvekalet Arsivi, Tapu Defter No. 563 és No. 505). Ez az összeírás szinte teljesen azonos adatokat tartalmaz az 1556. évivel. De viszont az 1580 körüli évekből származó részletes és összesített adóösszeírások adatai már teljesen más képet tükröznek Törökkoppányról, csak 15 magyar családfő neve lett feljegyezve és a török birtokosok nevei megsokasodtak, úgyszintén az adóösszegek is emelkedtek. (Istanbul, Basvekálat Arsivi, Tapu Defter No. 676 és No. 659) így Törökkoppány a XVI. században három részletes és két összesített összeírását ismerjük eddig. 14. Fekete L.-Káldy Nagy Gy.: Budai török számadáskönyvek 1550-1580, Budapest 1962. 602-603 h 15. Uo. 607 1. és még Velics L.-Kammerer E.: id. m. I. köt., 167 és II. köt., 320 1. 16. A váci muqataa kezelési hatáskörének kiterjedéséről bővebben: Vass E.: Elements pour completer l”histoire de l”administration des finances du vilayet de Buda au XVIeme siécle (Adatok a budai vilajet pénzügyigazgatásának történetéhez a XVI. században); Studia Turcica, Budapest 1971, 488-490 1., valamint Velics L.-Kammerer E. id. m. II. köt., 523 1. 17. A muquataa rendszerről bővebben Fekete Lajos: Die Siyagat Schrift in die türkischen Finanzverwaltung, Budapest 1955, I. köt., 84-86 1., és még Fekete L.-Káldy Nagy Gy.: id. m. 597-599 1. 18. A koppányi szandzsák lakosságáról öt fejadóösszeírás is készült a XVI. században: az 1562, 1573, 1575, 1577 és 1580. évi dzsizje defterek, közülük az utolsó három az 1573. évinek a másolatai. A fejadóösszeírások eredeti kéziratai a bécsi National Bibliothek, Türk. Hass. Mxt. 582, 536, 586 és 537. számú jelzetek alatt találhatók. Fénykéomásolataik: az Országos Levéltár 1246. számú dobozában, idézi őket Velics L.-Kammerer E.: id. ni. I. köt., 175 1., és II. köt. 463, 494 és 504 1., a fejadóról még bővebben tájékoztat. Káldy Nagy Gy.: Harácsszedők és ráják, Török világ a XVI. századi Magyarországon, Budapest 1970, 72—74 1. Körösi Csorna Kiskönyvtár 9. JEGYZETEK 72
