Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén
ízeiről, elsősorban mezővárosi, vásárhelyi polgárok, lakosok mennek Budára. Feltűnő azonban, bár jóval magasabb a paraszti elem aránya, majdnem ugyanez áll Baranyára is. Az innen Budára, Pestre, vagy Óbudára költözők zöme szintén városi, mezővárosi polgár. Ezzel szemben Somogy és Zala nem annyira mezővárosi, mint falusi parasztokkal járult hozzá a három testvérváros polgárságának növeléséhez. Mielőtt a kérdés további vizsgálatát folytatnánk, ideje, hogy a Közép- Dunántúl egyetlen szabad királyi városa, Székesfehérvár polgárságának származásával foglalkozzunk, hiszen ez sokkal közelebb esett a Dél-Dunántúlhoz, mint a Dunä-parti három testvérváros. Már térképünkön (Id. IV. térkép) is világosan látszik, hogy a fehérvári polgárság törzsterülete Fejér megye volt, amelyhez a két déli szomszéd, Tolna és Somogy, valamint kisebb mértékben Veszprém csatlakozik. y. Székesfehérvári polgárok származáshelyei.40 Származáshely Szám % 35 km-es körön belül 20 30,4% Dél-dunántúli megyék 28 42,4% Az ország többi része l6 24,2 % Ismeretlen 2 3,0 % Összesen 66 100,0% Az „ország többi részéből” tíz kimutathatóan más városból, vagy mezővárosból származott, ezzel szemben a 28 dél-dunántúli származású közül mindössze 6, azaz 21,4% városi, mezővárosi. (Ha a két Borhi nem a Valkó megyei Boroh mezővárosból, hanem Zalából származott, akkor az arány még nagyobb a falusi származásúak javára.) A feltűnő az, hogy Székesfehérvár Tolna megyei eredetű polgárai is kettő kivételével falusiak. Jobban megvilágítja ezt V. térképünk, ahol azokat a dunántúli származású székesfehérvári polgárokat tüntettük fel, akiknek származáshelye pontosan megállapítható. Először is pontosan kiugrik a város négymérföldes, harmincöt kilométeres piaci gyűrűjének jelentősége, sőt megállapítható, hogy ez a gyűrű tulajdonképpen csak harminc kilométeres. Világosan látszik az is, hogy nyugatra, északra és keletre a gyűrűn túl nem terjeszkedik a város, itt Buda, Esztergom, Győr és Veszprém piackörzete akadályozta Székesfehérvár gazdasági térnyerését, ami abban is megmutatkozott, hogy erről a vidékről Kispéc, Nagypéc(?) és Becse kivételével csupán néhány város, vagy mezővárosból jöttek Fehérvárra. (Hozzá tehetjük még, hogy a Bakony, Vértes és Pilis hegységek is útját állták ennek a terjeszkedésnek.) A legérdekesebb azonban az, hogy délnyugati irányban kb. száz kilométer hosszan Székesfehérvártól egy további jelentős népességfelvevő körzete nyúlik el a városnak. Ez magába foglalja a Sió és a Sárvíztől nyugatra eső területet, a Hegyhátot és a somogy-tolnai dombvidék nyugati felét, és majdnem eléri a Mecsek északi lejtőjét. Hiányzik szinte teljesen Tolna megye keleti fele - Földvár kivételével, - gazdag mezővárosaival. Minden jel szerint Székesfehérvár - ame25
