Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén

folyók mellett fekvő megyékből költöztek a városba, ami érthető, ha a pestiek folyami kereskedelmére gondolunk.36 Mindhárom város azonban úgy látszik a Dél-Dunántúllal tarthatott szoros kapcsolatot, ha nem is egyenlő mértékben. Feltűnő először, hogy a közelebb fekvő Tolna viszonylag kevés polgárt adott (és csak Budának). Különben Buda esetében nincs nagy eltérés a másik három megye között, azonban Pest és Óbuda esetében igen. Míg Pestre elsősorban Baranyából és Somogyból, addig Óbudára Somogyból és Zalából költöztek.

Ha abból indulunk ki, hogy a város szűkebb piackörzete szempontjából a megyebeli hovatartozásnál nagyobb a jelentősége a központi helytől való távolságnak, és statisztikánkat ennek figyelembevételével állítjuk össze, a kapott kép még világosabb lesz. A három város legszűkebb, két mérföldes piackörzetének kétszeresét, kb. 35 kilométert véve alapul a következő statisztikát kapunk.

2. Budai, pesti és óbudai polgárok származáshelyei

Származáshely Buda Pest Óbuda

Szám

%

Szám

%

Szám

0/

/0

35 km-es körön belül

54

23.4

40

40,8

23

50,0

Dél-dunántúli megyék

74

32,0

14

14,2

I I

23,9

Az ország többi része

103

44,6

44'

45,o

12

26,1

Összesen

231

100,0

98

100,0

46

100,0

Ez a táblázat világosan mutatja egyrészt Buda fővárosi jellegét (a közvetlen környék viszonylag jelentéktelen), másrészt az országos arányhoz képest a nagyarányú délvidéki bevándorlást, főleg Budán.

Felmerülhet azonban a kérdés, hogy ez a nagy arány nem csupán látszólagos-e, hiszen a középkor végén úgy látszik, ezek voltak a legnépesebb megyék? Legalábbis a XV. század végi Magyarországon a legnagyobb portaszámú öt megye Baranya, Somogy, Temes, Tolna és Zala (ebben a sorrendben) voltak, és így elképzelhető, hogy az ország központjába innen jöttek a legtöbben.37 A négy megyében együttvéve 44 860 portáról tudunk, ami 247 859,5 összmagyarországi portának 18,5%-a. Pestet leszámítva ez a százalékarány alacsonyabb, mint a dél-dunántúliaké a három testvérvárosban. Ha azonban arra gondolunk, hogy épp Pesten, de a másik két városban is, a Pest és Pilis megyeiek az országos aránynál jóval magasabb százalékkal voltak képviselve, a dél-dunántúliak aránya jóval magasabb lesz. Nem kevésbé tanulságos az egyes megyék százalékarányának összehasonlítása sem.

2C