Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)
Kubinyi András: Dél-dunántúli parasztok városba költözése a középkor végén
városok segítségével. A nagyobb város a falvakat a kisebb városok közbeiktatásával látja el.29 Pécs önmaga nehezen végezhette el ezt a feladatot. Ugyancsak megtaláljuk a falu részéről is annak a szükségét, hogy legyen valamilyen hely, ahová elvándorolhat, ahol szabad polgárrá lehet. Pécs megint nem a legalkalmasabb erre. Sajnos, adataink arra nem nagyon alkalmasak, hogy megállapíthassuk azokat a falusi rétegeket, amelyekből nagyobb arányú volt a városba költözés. A középkor végén a falusi lakosságon belül nagyarányú differenciálódás figyelhető meg,30 néhány gazdag jobbágy mellett megjelentek a nincstelenek is. Főváros környéki adataink azt mutatják, hogy a leggazdagabbak az állattenyésztő és a szőlőművelő gazdák voltak, akik gyakran költöztek be a városba, hogy ott vagyonuk révén a városi vezetőrétegbe jussanak. Ugyanígy találunk teljesen nincsteleneket, akik mint szőlőkapások, napszámosok találtak megélhetést a városban.31 Végül nálunk is jelentős lehetett az iparos tanulóként, céhlegényként a vándorlás során vidékről városba kerültek száma.32 Valószínű azonban, hogy ezek is mezőváros, ill. város közbeiktatásával érkeztek a fővárosba. Feltehetően ennek a két utóbbi rétegnek sikerült legkönnyebben eltávoznia, ezek lehettek a leg- mobilabbak. A gazdag parasztnak viszont megvolt a módja, hogyha nem akarta földesura elengedni, ezt megválthassa.33 Ezek után lássuk az adatokat. A középkor végén, 1440-1529 között, 251 budai polgár származására maradtak fenn adataink. Ezek közül a négy déldunántúli megyéből34 összesen 74, azaz az összes polgár 32%-a származott. Pest esetében az arány jóval kisebb. 98 ismert polgárból 14 jött erről a területről, azaz 14,2%. Óbudán valamivel magasabb az arányszám Pestnél: 46 polgár közül ii, azaz 23,9%.35 Ha megyék szerint hasonlítjuk össze a városokba vándorolt polgárokat, akkor a következő megyéket kapjuk, mint amelyekből a legtöbb beköltöző volt a városokba. * i. A legtöbb polgárt adó hat megyéből származottak Budán, Pesten, Óbudán és összesen. Buda Pest Óbuda Összesen a három városban Zala 24 Pest 34 Pilis 17 Pest 57 Baranya 22 Nógrád 8 Somogy 7 Somogy 32 Pest 20 Baranya 7 Pest 3 Baranya 30 Somogy 19 Pilis 6 Fejér 5 Nógrád 29 Nógrád 18 Somogy 6 Nógrád 3 Zala 28 Pilis l6 Heves 5 Zala 3 Pilis 23 Azaz megkülönböztethető egymástól bizonyos mértékben Buda, illetve Pest és Óbuda. Ez utóbbi kettőben erősebb mérvű a szűkebb piackörzetből való bevándorlás, ennek ellenére Somogy, Baranya és Zala az összesítésben az öt legtöbb Buda környéki polgárt adó megye között szerepel. Térképeinken világosan látszik, hogy mennyiben különböznek egymástól a mai fővárost alkotó testvér- városok, legalább is polgáraik származáshelyét illetően. (Ld. I—III. térkép.) Buda polgárai elég nagy szórásban szinte az ország valamennyi megyéjéből költöztek a fővárosba, míg Pest és Óbuda elsősorban törzsmegyéjére, Pest, illetve Pilisre támaszkodott. A szomszéd megyéket leszámítva a pestiek ezen kívül a 16
