Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 3. (Kaposvár, 1972)

Kelemen Elemér: A népoktatás Somogyban, a kiegyezés előtti években

95. Alisp. iratok 609/1866. (Bőszénfa község jegyzőkönyve 1864.)

96. Alisp. iratok 4354/1864. (Marcali járás 280/1964., igali járás 278/1864.) - Kárán „az oskolamester Vizer János kikérdeztetvén, ... oda nyilatkozott, hogy jelenleg a hiányok pótolva vannak.”

97. 1198/1865. sz. jelentés - Alisp. iratok 4936/186;.

98. Alisp. iratok 609/1866. (Maár kercseligeti szolgabíró 3/1866. sz. jelentése.)

99. Alisp. iratok 683/1865,. 4936/1865.; 609, 734, 5515/1866.; 730/1866. - V. ö. 4354/1864. (A tárgyalásokról és a tervekről szóló felterjesztések.)

A már korábban említett települések mellett Szentbalázson, Simonfán, Sántoson, Cse- rénfán, Tótvárosban, Kislakon „mi sem történt”.

100. Hivatalos Statisztikai Közlemények I. évf. 5. füzet „D. táblázat”. 241-297. 1.

101. Alisp. iratok 2559, 3991/1863. - Az 1865-66-os statisztika szerint kb. 120 iskola mellett volt gyümölcsfaiskola. („A. táblázat.” 57-12;. 1.) Ez az előbbiek alapján kevéssé valószínű.

102. Hivatalos Statisztikai Közlemények. I. évf. ;. füzet „C. táblázat.” 158-237. 1.

103. L. a zsidók gyors térhódítását az ún. szabad és szellemi pályákon a XIX. század második felében. - V. ö. Hanák-Lackó-Kánki: Gazdaság, társadalom, társadalmi-politikai gondolkodás Magyarországon a kapitalizmus korában. = Vita Magyarország kapitalizmuskori fejlődéséről. Bp. 1971. 13-86. 1. - Hivatkozás: 39-40. 1.

104. Mikén pl. 108, Tabon 118, Buzsákon 123, Tótszentpálon, Beleznán, Alsógyékényescn 130 rendeskorú tanköteles jutott egy tanítóra; Nagyatádon 22; rendes és ;o ismétlő, Tarany- ban 238, illetve 94, Göllén 212, ill. 114, Kéthelyen 210, ill. no, tanulót tanított 2 tanító. Lengyeltótiban 150, ill. 233 tankötelesnek volt egy tanítója. Felsősegesden 201, ill. 10;, Szentmiklóson 174, ill. 45 tanuló járt egy tanító elé.

105. A Helytartótanács 56188/1865. sz. rendelete. - Alisp. iratok 4051/1863. (A hivatkozott rendelet: 141555/1861.) — L. még az 57479/1862. sz. intézvényt. (Alisp. iratok 834/1863.) Az intézkedés megyei visszhangjára nincsenek adataink, csupán a kapolyi tanácskozás jegyzőkönyve szögezte le, hogy „az oskola tanítói és a jegyzői hivatal Kapolyon együttmaradjon, mert az oskoltanító mindkettőt pontosan vezetni képes.” — Alisp. iratok 4354/1864. (Kapoly község jegyzőkönyve. 1864. dec. 14.)

106. Alisp. iratok 1906/1865.

107. Uo.

108. Orosz István: A differenciálódás és kisajátítás. = A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában. Szerk. Szabó István. 2 kötet. Bp. 196;. - 2. köt. 9-14;. 1. (Adatunk 1. a 36. lapon.)

109. Alisp. iratok 4354/1864; 3863/1865; 609, 2181, 5515/1866. A különböző jegyzőkönyvekben található adatokat az úrbérrendezés anyagának tanulmányozásával lehet a továbbiakban teljessé tenni. (Kislakon V2» Belováron, Zselickisfaludon Yi telek szerepelt a tanítónak ígért fizetségben.)

no. Hivatalos Statisztikai Közlemények. Kiad. A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Magyar Kir. Minisztérium Statisztikai Szakosztálya. I. évf. 5. füzet Buda, 1869. — „B táblázat” (127-183. 1.) A karádi tankerületben kb. 137 forint -j- 11 és Ys hold föld, a kaposváriban 249 forint —|— 6 és fél hold föld az átlag. (Egy hold föld átlagjövedelmét az adatok alapján kb. 25 forintra becsülhetjük.)

ni. A sójuttatást, a marha- és sertéslegeltetést, a széna- és szalmailletményt, valamint a tűzifát nem számítva is a tiszttartó kb. 800, az ispán 600, a fővadász 700, a kertész kb. 450 forintos évi jövedelemmel rendelkezett. - Kanyar: Harminc nemzedék. 241-243.1. (Galgóczi Károly: Magyarországi mezőgazdasági statisztika. Buda, 1855. c. műve alapján.)

112. Az adatot 1. Lengyeltóti község jegyzőkönyvében. (1865. szept. 19.) - Alisp. iratok 3853/1865.

113. A töröcskei tanítónak - „egyelőre magántanító” - a község az 1864-es megállapodás szerint, minden évre minden iskolás gyermek után 1 forint 5 krajcárt, azonkívül a vasárnapi iskoláért a községtől 10 forint 50 krajcárt, minden pártól egy felöntő gabonát, egy felöntő csutás kukoricát, nemkülönben egyetemlegesen egy szekér szénát, két öl fát, 4 akó bort, a tanító gabonáját a malomba vinni és hazahozni, úgy egy fél hold földet adni és azt munkálni ajánl.” - Alisp. iratok 609/1866.

114. A „zselickisfaludi a szilvásszentmártoni és patcai r. kát. mesternek évenkénti fizetése a következő pontokból álland: